Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. I. kötet (Budapest, 1916)

Perjogi Döntvénytár. S3 133. . Ha a kifogás nem a zárgondnok számadása ellen, hanem csak a zárgondnok által felszámított és kifogás nélkül is bírói megállapítás alá eső díjak ellen irányul, az elsőbíróságnak ebben a kérdésben nem ítélettel, hanem végzéssel kell határoznia, minek folytán az elsőbíróság határozatát végzésnek, a végrehajtató által beadott fellebbezést pedig felfolyamodásnak kell tekinteni. (Budapesti kír.* tábla 1914 okt. 29. 7507/1914. sz.) * * == Lásd a végr. törv. 252. §-át és Kovács «Pp. magy.» II. k. 622. lap XII. jegyzetét, Mj. Dt. VIII. 18., III. 198., I. 122. sz. 134. Ha a házasfelek között vitás, hogy a törvényes gyermeket melyikök köteles eltartani, a gyermektartási igény a bíróságnál — a nőtartással együtt is — érvényesíthető. (Kúria 1915 jan. 26. 1914 G. 267. sz.) * * = Hatásköri bíróság 1. sz. t. ü. megállapodása Közig. Dlár V. 243. sz. VI. 279., 280., 308., 310. sz., VII. 274. sz. és Magánjogi Dtár V. 93. sz. A Ppé. 21. §-a szerint (amely az 1877 : XX. tcikk 11. §-ának utolsóelőtti és utolsó bekezdését hatályon kívül helyezi) a gyámhatóság csak ideiglenesen határoz. A Pp. szerint a követelés — az ideiglenes nőtartástól eltérően — csak 2500 koronáig tartozik a járásbírósághoz. V. ö. 135. sz. és Jogt. Közi. 1915. évi 135*. oldal. 135. /. Az 1877 : XX. tcikk 12. §-a nem alkalmazható, ha a szülő a kiskorú gyermek vagyonát nem végrendelet alapján, hanem egyedül özvegyi jogon 6*