Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. I. kötet (Budapest, 1916)

56 Perjogi Döntvénytár. hogy az ingatlanok néhai K. J.-nek. jogelődjüknek tulajdonai voltak, azokat neje özvegyi jogon birtokolta, o pedig elhalálozott, és ennek folytán a birtoklási jog elenyészvén, ezzel örököseinek végrehajtási joga is megszűnt. A fellebbezési bíróság a keresetet elutasította és felperesek ezt az ítéletet egész terjedelmében felülvizsgálati kérelemmel megtámadják, panaszaikat azonban a kir. Kúria alaptalanoknak találta. A sommás visszahelyezési per célja jogszabály szerint a birtokállapot ideiglenes rendezése lévén, ez az állapot lennlartandó mindaddig, míg a jogosult azt valamely erősebb jogon sikerrel visszakövetelheti és a sommás visszahelyezési per keretéből ki van zárva annak a jogkérdésnek az eldöntése, hogy a birtokos a birtoklást mily címen és így jogszerű alapon gyakorolta-e, és a sommás visszahelyezési perben eljárt fellebbezési bíróság ezt a kérdést eldöntetlenűl is hagyta. Mindezekből pedig jogszerűen következik, hogy az előző birtokos birtoklása csak valamely erősebb jog érvényesítése iránt folyamatba telt és sikerrel lefolytatott külön önálló perrel szüntethető meg, következőleg felperesek alperesek ellenében, kik mint örökösök jogelődük jogán állanak és ez alapon az előző ítélet végrehajtását követelhették, a végrehajtás megszüntetését a jogelőd elhalálozása okából az 1881. évi LX. IC. 30. §-ában szabályozott kivételes pereljárás útján kérni nem jogosúltak, minthogy az előadottak szerint ez esetben az ily pernek törvényszerű alapfeltételei fenn nem forognak. = A Pp. 1. 5;. 2. c) pontja és 57i>. >-M szerint a jogkérdés nincs a sommás visszahelyezési perből kizárva ; és általában az a körűiméin, hogy \alamely jog megszűnte önálló perrel vagy perújítási keresettel érvényesíthető, magábanvéve még nem zárja ki ugyan a végrehajtás-megszüntetési per indítását (Fabiny—Gottl-féle gyűjtemény II. 228., VII. HJ09., X. 2215.): a konkrét esetben azonban a keresetet a Pp. uralma alatt is el kellene utasítani, meri a végrehajtás előzményéül szolgáló ítélet alapját nem az özvegyi jog, hanem kizárólag a tényleges birtoklástól való megfősz1 ás képezte. 87. /. A lakfelmondási eljárásból származott perben sérelmet szenvedő fél által indított kártérítési perben a szerződésszegés kérdése az előző pertől függetlenül bírálandó el. — //. Közbenszóló ítélet elleni sikertelen felülvizsgálat költsége.