Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1935)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. ffí tartozóknak szükséges tartása sérelmet szenvedne, akiknek tartására törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva köteíl 8. A bíróság által megadott szegénységi jog nem vonja maga után feltétlenül az illetékmentességet. Az 1914 : XLIII. tc. 75. § első bekezdése ugyanis kizárólag csak annak a félnek biztosítja az illetékmentességet, akinek jövedelme nem nagyobb, mint a lakóhelyén szokásos napszám és ezen az alapon a Pp. 112. § első bekezdése értelmében a bíróságtól szegénységi jogot kapott. Az 1914 : XLIII. tc. 75. § második bekezdése pedig kifejezetten kimondja, hogy a Pp. 112. § második bekezdése értelmében megadott szegénységi joggal illetékmentesség nem jár. A szegénységi jog megadása a bíróságnál kérhető, de mert a Pp. 115. § 3. bekezdése kötelezően előírja, hogy a kérelem mellett be kell mutatni a hatósági bizonyítványt, amely tanúsítja a félnek állását vagy foglalkozását, vagyoni viszonyait, az általa fizetendő egyenes állami adó mennyiségét, továbbá azt a körülményt, hogy jövedelme a lakóhelyén szokásos napszámot nem haladja meg, továbbá, ha a 112. § második bekezdése alapján kéri a szegénységi jog megadását, a hatósági bizonyítványnak a fél állásán vagy foglalkozásán, vagyoni viszonyain és az általa fizetendő egyenes állami adó mennyiségén felül tanúsítani kell a fél családi viszonyait, azoknak a személveknek a megnevezésével, akiknek tartásáról gondoskodni köteles és a félnek a perköltség viselésére való felelőtlenségét, kétségtelen, hogy a bírósághoz szegénységi jog megadása iránt előterjesztett kérelmeken elő kell terjeszteni azt is, hogy a Pp. 112. § első bekezdése alapján illetékmentességgel járó szegénységi jogot, avagy a Pp. 112. § második bekezdése szerinti szegénységi jog megadását kéri-e ? Amennyiben a fél kifejezetten a szegénységi jogon alapuló illetékmentesség megadását kéri, de a kérvényéhez a hatósági bizonyítványt nem csatolt, avagy kérelmének nem megfelelő hatósági bizonyítványt csatolt, az illetékfeljegyzési kedvezmény a felet mégis megilleti, mert egyrészt az 1914 : XLIIT. tc. 75. § harmadik bekezdése értelmében a szegénységi jogon alapuló illetékmentesség a jog megadása iránt a bírósághoz intézett kérelem előterjesztésétől kezdődik, másrészt a Pp. 122—123. §-ai értelmében abban a kérdésben, hogy a szegénységi jog és milyen illeti meg a felet, a perbíróság hivatott dönteni. Ebből következik, hogy a kérelem alaki kellékeit és szegénységi jog megadásának előfeltételei fennforgását is a perbíróság jogosított vizsgálni és megállapítani. A perbíróság ugyanis a hiányzó vagy a kérelemnek nem 5*