Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1935)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. érvényesíteni, és elengedhetetlen föltétele az, hogy a vállalat a vagyontárgyon elért nyereségét az eladás évéről készített zárszámadásában tényleg kimutassa, mert annak hiányá­ban látszólagos nyereségről és annak adómentesítéséről sem lehet szó. (Közigazgatási bíróság 5186/1932. P. sz. — 1933. III. 16.) Indokok : Panaszos azt sérelmezi, hogy az eladott prágai háznál mutatkozó 108,560 P látszólagos nyereséget nem vonták le az adóalapból. Panaszában előadja, hogy az épület tényle­ges beszerzési ára 266,000 aranykorona, vagyis 308,500 P meg­nvitó leltári értéke 200,000 P volt. Az épületet 1928. évi március hó 31-én 446,207 P-ért eladta. Az eladás után készült az 1927. évi mérleg, amelybe az épületet az eladási árnak megfelelő' értékkel állította be a kereskedelmi törvény célzatának meg­felelően. Azt vitatja, hogy a látszólagos nyereség megállapítása szempontjából a megnyitó mérlegben feltüntetett értéket kell összehasonlítás alapjául venni, ellenben közömbös, hogy az épület a--; 1927. évi mérlegben mekkora értékkel szerepelt Miután az épület tényleg az 1928. üzletévben adatott el, ennélfogva a látszólagos nyereség adómentesítéséhez az 1929. évi társulati adó kivetésekor van igénye. A panasz alaptalan. A nem vitás tényállás szerint panaszos az 1928. évi zár­számadásában a prágai épület eladásából származó nyereséget nem mutatott ki, következésképpen a mérleg szerint ennél a vagyontárgynál az 1928. évben sem tényleges, sem látszólagos nyereség nem mutatkozott. Panaszos maga is elismeri, hogy az eladás folytán elért nyereséget már az 1927. évi zárszámadásá­ban elszámolta. Bár helytálló panaszosnak az a védelmi előadása, hogy a látszólagos nyereség adómentesítését az eladás évét követő évre szóló társulati adó kivetése rendjén kell érvényesíteni és elengedhetetlen föltétele az, hogy a vállalat a vagyon­tárgyon elért nyereségét az eladás évéről készített zárszá­madásában tényleg kimutassa, mert annak hiányában lát­szólagos nyereségről és annak adómentesítéséről sem lehet szó. Az 1929. évi társulati adó kivetése az 1928. évi mérlegen alapszik. Ennek az adónak kivetése rendjén nem lehet figye­lembe venni olyan nyereséget, amely nem az 1928. évi, hanem az 1927. évi mérlegben van elszámolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom