Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1935)

26 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. érvényesülhet, mert ugyanazon szakasz 3. bekezdése szerint az illetékkötelezettség keletkezésére az a körülmény, hogy a visszterhes ingatlan vagyonátruházási jogügylet felfüggesztő', vagy bontó feltételhez, vagy időhatárhoz van kötve, befolyással nincs. A tulajdonjognak a telekkönyvbe való bevezetése pedig az illeték szempontjából az 1920 : XXXIV. tc. 1. § 3. bekezdése szerint is közömbös. De a döntésben kifejezett álláspont helyességét megerősíti az 1920 : XXXIV. tc. végrehajtása tárgyában kiadott 40,000/1921. számú utasítás 110. §-ának utolsó bekezdése is, amely szerint az illetéket az árverésről szóló értesítés után azonnal ki kell szabni, annak törlése iránt csak akkor lehet intézkedni, ha a bíróság hivatalos értesítése alapján megállapítható, hogy az első szerzés foganatba nem ment. (1934. évi február hó 26.) 218. számú kérdés. Városi polgármesternek, helyettes polgármesternek a városi képviselőtestület által megszavazott képviseleti átalánya alkalmazottak kereseti adója alá vonható-e? Megállapodás : A törvényhatósági joggal felruházott és a megyei városok polgármestere és helyettes polgármestere részére az 1927: V. tc. 49. §-ának 4. bekezdése alapján engedélyezett költségátalány (képviseleti átalány) alkalmazottak kereseti adója alá nem vonható. Indokok: A szolgálati viszonyból származó jövedelem a K. H. Ö. 3. §-ának 1. bekezdése alapján alkalmazottak kereseti adója alá tartozik. A 16. § 1. bekezdése szerint a szolgálati járandóság, éspedig úgy a készpénzben, valamint a természetben járó illetmény elnevezésére való tekintet nélkül kereseti adó alá esik. Vagyis minden olyan szols. áltatás, amelyet a munkaadó a szolgálati viszony keretébe tartozó cselekmények ellenértékeként az alkalmazott részére teljesít, az alkalmazottak kereseti adója alá tartozik. Ezen általános rendelkezés alól a K. H. Ö. csak egy kivételt állapít meg, éspedig azt, hogy azok a járandóságok, amelyek meghatározott hivatali, illetőleg szolgálati kiadással (üzleti utazással stb.) vannak egybekötve, a 16. § 2. bekezdése szerint nem . tartoznak a kereseti adó alapjába. A (törvényhatósági jcggal felruházott és megyei) városok-