Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1935)

18 Közigazgatási és Pénzügyi jogi Döntvénytár. szemben is lehet jogoknak és kötelezettségeknek alanya, amiből következik, hogy a társaság, annak e^yik tagjával bérleti viszonyban is lehet, annak létesülhetése köztük jogilag kizárva nincs. (1933. évi nov. hó 20.) 213. számú kérdés. Ha a jövedelemadót az 5300/1931. M. E. számú rendelet 4. §-a alapján kell megállapítani, az adóköteles vagyonában megelőző év végéig történt szaporulat az adóösszeg megállapítására kihatással van-e? * Megállapodás : Ha a jövedelemadót az 5300/1931. M. E. számú rendelet 4. §-a alapján kell megállapítani, az adóköteles vagyonában a megelőző év végéig történt szaporulat az adóösszeg megállapítására kihatással van akkor is, ha a vagyonszaporulat nem teljes éven át, hanem annak csak egy részében volt birtokában. Indokok: Konkrét esetből kifolyólag felmerült az a kérdés, hogy az előző évvégi vagyonérték két ezrelékét kell-e jövedelmi adó fejében fizetni akkor is, ha a jövedelemadó azért nem éri el a vagyonérték két ezrelékét, mert az adókötelesnek a vagyon nem a teljes éven át, hanem annak csak egy részében volt birtokában. A vitára az a meggondolás szolgáltatott okot, hogy a rendeletben a jövedelemnek a vagyonérték legalább két ezrelékben történt megállapítása azon a feltevésen alapszik, hogy a vagyonnak a két ezrelék jövedelemadónak megfelelő minimális jövedelmet meg kell kapnia, ami a fennforgó konkrét esetben nem áll azért, mert itt a vagyonérték két ezrelékét a jövedelem azért nem éri el, mert az adóköteles a vagyonnak csak az év utolsó négy és fél hónapjában volt a birtokosa és az a vélemény alakult ki, hogy ilyen esetben, tehát ha a két ezrelék kisebb a vagyon egész évi jövedelme után eső jövedelmi adónál, nincs helye a két ezrelék adó kivetésének, hanem kiszámítandó, hogy a birtoklás idejére mennyi jövedelem esik s ha ennek a jövedelemnek a jövedelmi adója magasabb, mint amennyi a két ezrelékből a birtoklás idejére esik, úgy ez a magasabb összeg fizetendő csak jövedelemadóként. Ennek a kivetési eljárásnak azonban nincsen törvényes alapja. Nemcsak azért, mert az ilyen alkalmazására a rendelet módot nem nyújt, hanem mert a rendelet világos célzata az volt,