Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1935)

Közigazgatási és Pénzügyi-jogi Döntvénytár. 15 Indokok : A Bp. (1896 : XXXIII. tc.) 485. §-a értelmében az ügyvéd vagy megbízott, aki az eljárás alatt a felek vala­melyikét vagy a sértettet képviselte, kívánhatja, hogy díját és költségeit az eljárt elsőfokú bíróság megbírálja és a képviselt ellenében megállapítsa. E rendelkezés szerint tehát a kérvényt a bírósághoz kell benyújtani. Az illetéki díjjegvzék 13. tétel III. pontja, illetőleg a 163,600/1926. P. M. rendelet 56. § pedig kifejezetten a köz­igazgatási hatóságokhoz, hivatalokhoz vagy ezeket képviselő hivatalos személyekhez intézett beadványok illetékéről intéz­kedik. A kérdésben forgó beadványokat már ezért se lehet köz­igazgatási beadványnak tekinteni, s az azokra vonatkozó ren­delkezések szerinti illeték alá vonni. Ellenben az 1914 : LXIII. tc, amely címe szerint is a törvénykezési ügyekben felmerülő illetékekről rendelkezik, az 1. § 2. pontjában — az 1. § 1. pontjának a Pp-sal szabályozott eljárásokra vonatkozó intézkedésén felül — kifejezetten az -«egyéb bírói eljárásokban*) járó illetékekről intézkedik. Ennélfogva a szóbanforgó és nem is magára a bűnvádi ügyre, hanem a meghatalmazási — tehát magánjogi — viszony­ból eredő kérdésre vonatkozó, s csak a bírósághoz benyújtható beadvány, illetékezés szempontjából csakis az 1914 : XLIII. tc. 1. § 2. pontja alatt említett egyéb bíró) eljárás beadványai közé sorozható. Ezt az álláspontot erősíti meg az, hogy a néhány büntető­bírósági eljárásban lerovandó törvénykezési illetékről rendel­kező 7400/1931. P. M. sz. rendelet 2. es 10. §-ainak 1. bekezdései is, úgy a rendelet 1. §-ában felsorolt eljárásokban, hacsak rendelet mást nem rendel, mint a bűnvádi eljárás során magán­jogi igény érvényesítése esetében : a Pp-sal szabályozott eljárá­sokban irányadó illetékügyi szabályok (köztük az 1914. évi XLIII. tc.) megfelelő alkalmazása iránt rendelkezik. (1933. évi nov. hó 20-án.) 211. számú kérdés. Szolgálati viszonyban álló alkalmazottnak, avagy általaim­forgalmi adó alá eső önálló kereseti tevékenységet kifejtő meg­bízottnak tekintendő-e az olyan jutalékot kapó szowtkezeti üzletlerakat-vezető, aki saját nevére kiváltott iparigazol.áiim al rendelkezik, az üzletmenet érdekében saját jutaléka terhére alkalmazottakat vehet fel és azok szolgálati illetményeit terhelő közterheket jutaléka rovására fizeti ki?

Next

/
Oldalképek
Tartalom