Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 7<> 93. Ingatlanokra vonatkozó csereszerződés után járó vagyonátruházási illeték alapja, ha az elcserélt ingatlanok egyike külföldön van, a magyarországi ingatlan értékének a tele- (Közigazgatási bíróság 17,800/1931. P. sz.) Indokok : A panaszolt illetékkiszabásnak alapjául szolgált csereszerződés szerint a panaszosok Csehszlovákia területén fekvő ingatlanaikért Magyarország területén fekvő hasonértékű ingatlanokat kaptak cserébe. A panaszolt határozattal a Magyarország területén fekvő ingatlanok teljes értekétől azért követ éltetik 5 °/o"os illeték, mert a két állam között pénzügyi egyezmény nincs, ehhez képest pedig az illetéket a magyar állam területén fekvő ingatlan vagyonátruházás után a teljes illetéket meg kell fizetni. A panaszolt határozatban foglalt ez a törvénymagyarázat azonban nem felel meg a törvény szellemének. Az 1920 : XXXIV. tc. 104. §-ában foglalt rendelkezések szerint csereszerződések után az illetket az elcserélt ingatlanok közül csak az egyik, éspedig a nagyobbik érték után kell megállapítani. Ebből önként következik, hogy olyan esetekben, amikor az elcserélt ingatlanok értékei egyenlők, szintén csak az egyik ingatlan értéke után fizetendő az illeték. A törvény maga nem szabályozza ugyan azt az esetet, hogy milyen illeték fizetendő akkor, ha az egyik cseretárgy a magyar állam területére nézve azért nem lehet tárgya az illetéknek is, mert az ingatlan külföldön fekszik, de a törvénynek abból a rendelkezéséből, hogy az elcserélt ingatlanoknak csak egyike lehet az illetéknek az alapja, okszerűen az következik, hogy amennyiben az elcserélt ingatlanok közül csak az egyik szolgálhat az illeték kiszabásának alapjául azért, mert a másik elcserélt ingatlan külföldön fekszik, es ennélfogva itt illeték alá nem vonható, a törvény helyes értelmezése csak az lehet, hogy ilyen esetekben a magyar állam területén fekvő ingatlan után csak az itt fekvő ingatlanok értékének felétől lehet illetéket követelni annál is inkább, mert ellenkező esetben nem érvényesülhetne a törvénynek ama rendelkezése, hogy a csei eszerződések után az elcserélt ingatlanok közül csak azok egyikének, éspedig a nagyobbiknak értéke után kell megállapítani. Ellenkező törvénymagyarázat mellett tulajdonképpen az történnék, hogy a magyar állam szedne a külföldön fekvő ingatlanok után is a csereszerződésekre megszabott illetéket. Az ilyen törvénymagyarázat pedig nyilván nem lehetne helyes és a törvény szellemének megfelelő. Ezekből az okokból a panasznak helyet adni és a panaszosok által fizetendő illetéket a kiszabásnál alapul vett 61,220 P érték felétől, vagyis 30,610 pengőtől 5 °/0-kal 1530 P 50 fillérben kellett és lehetett csak megállapítani.