Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)
Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 67 hogy a felparcellázott telkeket családi házakkal beépíti és eladja olykép, hogy az elérendő vételárból nekik a háztelkek ára fejében négyszögölenként 12 P-t biztosít, míg a vételári többlet a beépítés fejében öt illeti meg. A nevezett telektulajdonosok pedig arra nézve vállaltak kötelezettséget, hogy a panaszos felhívására, az általa megnevezendő házvevó'nek a tulajdonjog bekebelezésére alkalmas nyilatkozatot állítanak ki és írnak alá. A telkek összegszerűleg nem vitás 21,600 P vételára után 5 °/0-kal kirótt ingatlan vagyonátruházási illeték törlését a panaszos azért kéri, mert a telkeket nem vette meg. és így vagyonátruházás hiányában vagyonátruházási illeték követelhetésének jogos alapja nincs. A panasz alaptalan. Az 1920 : XXXIV. tc. 102. §-ának első bekezdése szerint ugyanis az adás-vételi ügyletekre megszabott illetéket kell fizetni akkor is, ha valaki egy ingatlant továbbadás céljából olyképpen biztosít magának, hogy a tulajdonos az ingatlant akár a vele szerződő félnek, akár az ezáltal megnevezel I harmadik személynek átadni köteles. Minthogy az illetékkötelezettséget megállapító ezek a feltételek az illetékkiszabás alapjául szolgált okirat fent ebi) ismertetett tartalmából és a továbbadás körülményeire vonatkozó vizsgálati iratokból kitűnőleg fennforognak : megállapítani kellett, hogy az illetéket a panaszostól jogosan követelik, és ennek folyományaképpen az illeték törlésére irányuló panasznak helyet adni nem lehetett. 80. Az irodahelyiséget az állandó házadómentesség megilleti akkor is. ha abban alkalomszerűen kész vagy félgyártmányt adnak el. (Közigazgatási bíróság 1932. jan. 26. 19,786/1930. P. sz.) Indokok : Arra nézve, hogy az említett helységekben áruk volnának felhalmozva, az adózó ellenkező állításával szemben sem a szemlejegyzőkönyvben, sem az iratokban nincs adat. Ily körülményelv között a szóbanforgó helyiseget üzlethelyiségnek minősíteni nem lehet, hanem azt állandó és rendes használatának megfelelően, irodának kell tekinteni, amelyet a IL H. Ö. 2. §-a 6. pontja értelmében, minthogy az üzem céljaira szolgál, állandó házadómentesség illet meg. 5*