Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)

50 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. az 1. § b) pontjában, illetőleg az ennek helyébe lépett későbbi szabályok értelmében kell bélyegezni, mert a végrehajtási eljárás keretében benyújtott beadványok általában is e szerint bélyegzendők. Az említett beadványnak a végrehajtási eljárás keretébe tartozó minőségét nem érintheti az a körülmény, hogy a végrehajtásnak az ingatlanokra való foganatosítása a végrehajtási zálogjog bekebelezéséből, illetőleg netán már korábban megtörtént bekebelezés esetén a végrehajtási jognak a feljegyzéséből áll. De nem változtat a szóbonforgó beadvány természetén és minősítésén az a körülmény sem, hogy az 1931. évi 51 (HL M. E. számú rendelet 67. §-a értelmében végrehajtható kiadmány esetén a bejegyzési illetéket a telekkönyvi hatósághoz intézett kérvényen kell leróni. A lényeg az, hogy a törvényben (63. § 7. bekezdés) a szóbanforgó beadvány a végrehajtási eljárás keretébe tartozik, mint ilyen pedig minden kétséget kizáró módon az 1914 : XLIII. tc. \. §-ának 2. pontja alapján az 1. § 1. főpontjában, illetőleg az ennek helyébe utóbb lépett szabályokban meghatározott illeték alá esik és a végrehajtásnak az ingatlanokra való foganatosítása iránt benyújtott beadványt nem lehet az 1920 : XXIV. tc. 39. §-a alapján a telekkönyvi hatósághoz jelzálogok bejegyzése végett benyújtott beadványnak tekinteni. Annál kevésbbé, mert a törvényben foglalt meghatározás szerint is a minősítés szempontjából a súlypont a végrehajtásnak az ingatlanokra foganatosítás iránti elrendelés kérésén, nem pedig a végrehajtási zálogjognak bekebelezésén, vagy a végrehajtási jognak a feljegyzésén nyugszik, amiről a törvény 2. alcíméül szolgáló II. végrehajtási eljárást szabályozó 58—90. §-okban még csak említés sincs téve. 61. Ingó dolgok adásvétele esetén, ha a vételár teljes lefizetéséig az eladó tulajdonjogát fenn is tartotta és a vétel tárgya az eladóhoz a vételár nem fizetése miatt visszakerült, az ingó dolog vétele után kiszabott illeték nem törölhető, illetőleg a befizetett illeték vissza nem követelhető. (Közigazgatási bíróság 194. sz. jogegységi megállapodás.) Indokok: Arra nézve, hogy ingó dolgok iránt kötött jogügyleteknél mely esetben van hehye illetéktörlésnek, az illetékszabályok 101. §-a rendelkezik. Az illetékszabályoknak ez a szakasza pedig akként rendelkezik, hogy a jogügylettől megszabott, vagy befizetett illeték csak abban az esetben törölhető, illetőleg fizethető vissza, ha az ingó dolgok iránt kötött kétoldalú szerződések a jogügylet