Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 43 hatják» : akkor talán nem is lehetne vita a felett, hogy a megegyezés elsőízbeni bejelentése csak az ott említett «legkésó'bb nyolc nap» határidő betartása esetén esik kétszeres illeték alá. A Pp. 240. § második mondata pedig nem akarja kibővíteni ezt az esetet, hanem épp azt határozza meg, hogy ezen az eseten kívül a felek közös bejelentésének sincs meg az elnapolási hatálya. Tehát csupán azért, mert az 1914 : XLIIL tc. 2. §. 1 pontja «az elnapolási megegyezés» kifejezése mellett zárjelben a Pp. 240. §-ának nemcsak az első mondatára utal, hanem az egész 240. §-ra : nem lehet kiterjeszteni a kétszeres illeték alá vonását, a nem «elnapolás iránti megegyezés» hatályával bíró, közös kérelmekre is, mert nem volna méltányos se, egy a Pp. 238., vagy 239. §-a szerinti elintézés alá tartozó, elsőízbeni halasztási kérelmet kétszeres illeték alá vonni csupán azért, mert ahhoz a másik fél is hozzájárult, amikor ennek a hozzájárulásnak a bíróság intézkedésére semmi befolyása nincs. 53. A per soronkívüli letárgyalása iránt a bíróság elnökéhez benyújtott beadványra a bírói eljárásban megadott szegény jogon való bélyeg mentess ég nem terjed ki. (Közigazgatási bíróság 186. sz. jogegységi megállapodás.) Indokok : Az 1914 : XLIIL tc. 75. §-ának 2. és 3. bekezdése értelmében a Pp. 112. § első bekezdése alapján megadott szegénységi jog alapján a bélyeg és illetékmentesség- csak a bírói eljárásokra — ideértve a fellebbviteli és a végrehajtási eljárást is — terjed ki. Ennélfogva annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy megilleti-e a bírói eljárásban az 1911 :1. tc. 112. § első bekezdése alapján megadott szegényjogon való bélyegmentesség a per soronkívüli letárgyalása iránt a bíróság elnökéhez benyújtott beadvány döntő, hogy az ilyen kérvény a bírói eljárás keretében beadottnak tekinthető-e. A magyar királyi közigazgatási bíróság álláspontja szerint az ilyen kérvény nem a bírói eljáráshoz beadottnak tekinthető. Ugyanis az ilyen kérvény nem is a perbírósághoz, hanem annak vezetőjéhez, annak felügyeleti hatáskörébe tartozó felügyeleti (adminisztratív) intézkedés megtétele végett van intézve, az tehát a bírói eljárás keretén kívül esik és így, mint ilyen közigazgatási beadványnak tekintendő, amelyre kizárólag a bírói eljárásra megadott illetékmentesség nem terjed ki, hanem az illetéki díjjegyzék 13. tétele III. pontja szerint illetékköteles,