Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)
Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 41 hogy az öröklési illeték az örökösnek vagy hagyományosnak az örökhagyóhoz való személyes viszonyához és egy-egy örökösre, vagy hagyományosra jutott örökség, vagy hagyomány összes értékének nagyságához igazodik. Mert ez a rendelkezés az öröklési illeték kulcsának a megállapítására vonatkozik, nem pedig az illeték fizetésére kötelezhetó'k személyére, vagy a fizetési kötelezettség módjára. A fent elfoglalt állásponttal ellenkező álláspont tehát magának a törvénynek a rendelkezésével ellenkezne. 51. A végrendeleti illeték az okiraton annak kiállításakor bélyeg jegyekben rovandó le. (Közigazgatási bíróság 184. sz. jogegységi megállapodás.) Indokok : Az 1920 : XXXIV. tc. 4. § 1. bekezdése szerint a vagyonátruházási jogügyletekről kiállított okiratok az ebben a törvényben szabályozott vagyonátruházási illetékeken kívül okirati illeték alá is esnek. A 2. és 3. bekezdés meghatározza a vagyonátruházásokról kiállított okiratok után lerovandó illeték mérvét és kifejezetten is ezen okiratok közé sorozza a végrendeletet is. A 4. bekezdés kimondja, hogy az okirati illetékeket bélyegjegyekkel az okirat kiállításakor kell leróni és az okirat szövegének egy-egy sorával át kell írni. Az 1920 : XXXIV. tc. 4. §-ának ezen rendelkezései nem újak, azokat már az 1918 : XI. tc. 74. §-a is tartalmazza. Ez utóbbi törvény javaslatának a 74. §-hoz fűzött miniszteri indokolása is már rámutat arra, hogy e szakasz a régi szabályoktól eltér, a vagyonátruházásokról kiállított okiratok illetékének bélyegben való lerovását általában kötelezővé teszi, úgy hogy ezután a végrendeletek és a halál esetére szóló egyéb szerződések illetékét is bélyegjegyekben kell leróni és nem a vagyonátruházási illetékkel együtt készpénzben megfizetni. Az eddigi jogállapottól való eltérést az indokolás az okirati illeték természetével támasztja alá, amellyel nem fér össze, hogy a szóbanforgó okirati illetéket egyes esetekben nem az okiraton, hanem készpénzben kellett leróni. Kétségtelen tehát, hogy az 1918 : XI. tc. 74., illetve az 1920 : XXXIV. tc. 4. §-ában foglalt kifejezett rendelkezésekkel szemben az ill. díjj. 78. tétel I. 1. pontjában foglalt eltérő rendelkezés hatálya megszűnt, s hogy a végrendeleti illeték az okiraton annak kiállításakor bélyegjegyekben rovandó le.