Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)
36 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. házgondnokok többnyire csak megbízási viszonyban vannak a háztulajdonossal, s azért azt az álláspontot kellett elfoglalni, hogy ellenkező igazolásáig a házgondnokot csak megbizottként lehet tekinteni. 46. A szőlőbirtokos saját termésű borának korlátolt kiméréséből származó jövedelme általános kereseti adó alá csak akkor tartozik, ha a bor eladása oly módon történik, hogy arra az üzletszerűség meg állapitható. (Közigazgatási bíróság 179. sz. jogegységi megállapodás.) Indokok: A kérdés eldöntését az 1927. évi K. H. Ö. 4. § 1 pontjához tartozó utasítás 2. bekezdésébe felvett az az új kitétel tette szükségessé, mely szerint a szőlőbirtokos saját borának zárt palackban kicsinyben való eladásából származó jövedelme akkor nem esik általános kereseti adó alá, ha nem «korlátolt» italmérési engedély alapján értékesíti, ami tehát kifejezi azt, hogy ha korlátolt italmérési engedély alapján adja el, akkor ez a jövedelem általános kereseti adó alá esik. A döntésnél vizsgálat tárgyát az kell, hogy képezze, hogy ez a rendeleti intézkedés a törvényszerű K. H. Ö. intézkedéseivel összeegyeztethető-e, vagy azokkal ellentétesnek tekintendő? A K. H. Ö. 4. § 1. pontja arról rendelkezik, hogy a szőlőmívelés jövedelme nem esik kereseti adó alá, ha az a saját nyers termékeinek ipari feldolgozása nélkül való eladására szorítkozik. A bortermés a szőlőmívelésnek ipari feldolgozás nélküli termelése. A K. H. Ö. 4. § 1. pontja alapján tehát a saját termelésű bornak az eladásából származó jövedelmet kereseti adó alól — általában — mentesnek kell tekinteni. Az általános kereseti adó alá tartozó jövedelmek forrását a K. H. Ö. 2. § részletesen — taxatíve — sorolja fel. Azt kell vizsgálni még, hogy a saját termelésű bor eladása, valamely esetben nem vonható-e ezeknek a felsorolásoknak valamelyike alá? Ilyen eset csak a 2. § 1. pontja lehet, vagyis az, hogy ha az eladás ipari, illetve kereskedelmi üzletszerűnek tekinthető. Az ilyennek való tekinthetés elbírálásához pedig az ugyané ponthoz tartozó utasítás 2. bekezdésében foglaltak szerint is, nem az eladási engedély minősége, hanem az az irányadó, hogy az eladás módja üzletszerűséget állapít-e meg, vagy nem? Ezekből folyólag az a rendelkezés, amely az említett jövedelemnek az adómentességét illetőleg adókötelezettségét, az