Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 27 számolást, hogy abból 34,800 pengő a S. Antalné Erzsébet és László javára zálogjoggal biztosított követelésre, 28,000 P, a H. G. Bank zálogjoggal biztosított követelésére és 2600 P a kir. kincstár zálogjoggal biztosított illetékkövetelésére esik. A fenti tényállásból következik, hogy : 1. A kiszabás tárgyául szolgáló vagyonátruházás S. Lászlónak, az ingatlan korábbi társtulajdonosának volt tulajdonrésze erejéig illetékköteles visszavásárlásnak az 1920 : XXXIV. tc. 106. § 2. bekezdése értelmében nem minősíthető', mert a korábbi vevő és jelenlegi eladó K. Bálint az ingatlanokat azért volt kénj^telen visszaadni, mivel kötelezettségeit nem teljesítette. 2. Viszont a korábbi többi társtulajdonos volt tulajdonrészei erejéig a kiszabás tárgyául szolgáló vagyonátruházás illetékköteles önálló új jogügylet, mivel az ingatlanok vevőjeként a kiszabás tárgyául szolgáló szerződésben egyedül S. László panaszos szerepel, a korábbi társtulajdonosok ingatlanjutalékai erejéig tehát ő nem mint visszavásárló volt tulajdonos, hanem mint új vevő jelentkezik. Erre vonatkozólag kétségtelen adatokat tartalmaz a kiszabás tárgyául szolgáló szerződésen kívül az elől ismertetett meghatalmazás, melynek tartalma szerint S. Antalné és Erzsébet a javukra bekebelezett zálogjog épségbe tartása ellenében az új ügyletben nem kívántak résztvenni, tehát mind a szerződés, mind e meghatalmazás szövege megcáfolja a panaszosnak azt az állítását, mintha a korábbi tulajdoni jogviszonyokban való változtatás nélkül, ő pusztán mint korábbi társtulajdonosának.meghatalmazottja járt volna el, és a részéről kötött .jogügylet a korábbi többi társtulajdonos ingatlan illetősége erejéig az ő megbízásukból javukra kötöttnek volna tekinthető. S. István korábbi társtulajdonos volt jutalékára vonatkozóan pedig az illetékmentesség nem is vitatható, mert ez a volt társtulajdonos sem az említett meghatalmazásban, sem az új ügyletben félként nem szerepel. Mindezeknélfogva a részben alaposnak talált panasz felett a rendelkező rész értelmében kellett határozni. 35. Metszohely házadómentessége. (Közigazgatási bíróság 8397/1930. P. sz.) Indokok : A panaszos az 1924. év folyamán metszőhely céljára épült épület állandó adómentességét kéri azon az alapon, hogy a rituális metszés az orth. izraelita vallás olyan sarkalatos törvénye, amely a vallás gyakorlásával összefügg. A bíróság a panaszt alaposnak nem találta. Ugyanis 200/1925., illetve 200/1927. sz. H. Ö. 2. § 1. be-