Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)

Közigazgatási és Pénzügyi jogi Döntvénytár. 11 biztosítja. A lényeg ennélfogva az, hogy a hitel, illetőleg a kölcsön váltóra, váltófedezet mellett adassék. Minthogy pedig mind a három okirat szövegéből kétségtelen, hogy a panaszos a kölcsönt, illetőleg hitelt váltófedezet mellett, tehát váltóhitelként nyújtotta, ennélfogva a kedvezményes illeték megilleti. Annak, hogy a váltóhitelt folyószámlán kezelik, a fentiek mellett nincs ügydöntő jelentősége, éspedig annál kevésbbé, mert a folyószámla csak a hitelügylet mindenkori állásának nyilvántartására szolgáló belkezelési rendszer, ami a váltóhitelt ettől a jellegétől nem fosztja meg. 10. Kamatveszteség megtérítése beszedett közadók késedelmes beszállítása miatt. (Közigazgatási bíróság 20,555/1931. P. sz.) A kir. Közigazgatási bíróság : A községi főjegyző és a község együttes panaszának nem ad helyet, ellenben a községi pénztárnok panasza folytán a másodfokú határozatot a községi pénztárnok kártérítési kötelezettségét megállapító részében feloldja és a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságát, a tényállás felderítésére és a községi pénztárnok fellebbezése tárgyában új határozathozatalára utasítja. Indokok : A földbirtokrendezés során kiosztott földek ellenértékének előírása, beszedése és kezelése tárgyában kiadott 1929. évi 110,000. számú pénzügyminiszteri rendelet 22. §-a I szerint az ellenérték beszedését a közadók kezeléséről szóló törvényes rendelkezések szabályozzák. Ugyanezen rendelet 17. §-ának 1. bekezdése szerint a községi elöljáróság köteles a befolyt összegeket az együttesen kezelt közadókra megállapított határnapokon és időközökben a m. kir. adóhivatal szállítmányi letétszámlájára külön befizetési lappal befizetni. A késedelmes beszállítás ténye a felterjesztett iratok alapján és a községi főjegyző és a község együttes panaszában előadottak szerint megállapítható. A beszállítás késedelméből eredő károkért — ideértve a kamatveszteséget is a — K. K. H. Ö. 127. §-ának 1. bekezdése szerint elsősorban a beszedésre és beszállításra kötelezett közegek — és a 3. bekezdés szerint másodsorban a község felelős. A községi főjegyző és a község panaszában előadottak szerint a késedelmes beszállítást az adóügyi jegyző eszközölte. Az adóügyi jegyző késedelmes beszállításából eredő károkért, azonban az 1929 : XXIII. tc. 15. §-a alapján a községi jegyző felelős. Nem helytálló a községi főjegyzőnek és a községnek az a kifogása sem, hogy a késedelmes beszállítás oka a kir. adóhiva-