Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)

1. Ház haszonértékének megállapítása, ha a bérbeadó a bérbevevő részvénytársaság főrészvényese, illetve a részvénytulajdonosok a bérbeadó közeli rokonai, becslés útján tortemk. (Közigazgatási biróság 21,836/1931. P. sz.) Indokok: Panaszos elsősorban azt kifogásolja, hogy a tulajdonát képező és a Kass Szálló Bészvénytársaságnak bérbeadott épület házadóját nem a 3500 aranykorona nyers házbérjövedelem után, hanem a becslés útján 1928. évre Í8,600, 1929. évre 17,280, és 1930. évre 17,570 pengőben megállapított haszonérték után vetették ki. A bíróság ezt a kifogást alaptalannak találta. A házadó alapját az 1927. évi 200/P. M. számú H. Ü. 16. § 1. bekezdésének 2. pontja szerint becslés útján kell megállapítani, ha a bérlő a tulajdonos közeli rokona és a bevallott bér aggályos vagy túl alacsony. Nyilvánvaló célja e törvényes rendelkezésnek az, hogy azokban az esetekben, amelyekben a családi összeköttetés folytán a bérlő az átlagos béreknél alacsonyabb bért fizet, az aránytalanul alacsony adó kivetése elkerülhető legyen. Az a körülmény tehát, hogy a szerződő felek egyike jogi személy, nem lehet akadálya annak, hogy ez az aránytalanság elkerülhető legyen abban az esetben, ha a jogi személy alaptőkéjének a tulajdonosa vagy tulajdonosai állanak közeli rokonságban a háztulajdonossal, mert a családi összeköttetésből kifolyó kisebb bér fizetésének kikötése forog fenn abban az esetben is, ha a háztulajdonos aránytalanul alacsony bért követel attól a jogi személytől, illetőleg attól a vállalattól, amelynek tulajdonosa neki közeli rokona. A panasszal megtámadott határozat indokaiban felsorolt adatok alapján a bíróság megállapítja, hogy panaszos a bérlő részvénytársaság részvényesei jelentékeny részének közeli rokona és a részvények egy része panaszos tulajdonát képezi. A bérbeadó háztulajdonos és a bérlő részvénytársaság részvényesei között az a családi összeköttetés tehát, amelynek alapján a felhívott törvényes rendelkezés szerint becslésnek van helye, fenn áll. A bíróság ezen álláspontjának lényegét, azt t. i., hogy ilyen családi összeköttetés esetén a jogi személy és a természeti személy közötti bérleti viszony csak kifelé — harmadik személyekKözigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. XXV. 1