Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

76 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. nyugtákon a vállalkozók a 2 °/0-os vállalkozási szerződési illetéket nem rótták le, s minthogy az e miatt felvett hivatalos leletek alapján előírt felemelt illetékek tőlük az iratokhoz csatolt nemleges zálogolási jegyzőkönyvek szerint be nem hajthatók, azokat az 1920 : XXIV. tc. 3. §-ának 5. pontja alapján panaszostól kezesség címén követelik. Az 1920 : XXIV- tc. 3. §-ának 5. pontja úgy rendelkezik, hogy aki a vállalati összeget az illeték lerovása előtt kifizeti vagy a kifizetést elrendeli, az ebből származó kárért az államkincstárnak kezességgel tartozik. Ebből a törvényes rendelkezésből nyilvánvaló, hogy panaszos kezességi kötelezettsége csak a kincstárnak okozott kárra, tehát a le nem rótt illetékre nézve áll fenn, a lerovás elmulasztása miatt a mulasztó fél büntetéseként jelentkező felemelt illetékre azonban nem terjed ki. Ezért a felemelt illetékek megfizetése alól panaszost fel kellett menteni. . . . lakos vállalkozónak -— ... város számvevőségének 1764/1931. számú jelentése szerint — a várostól még a vállalati összegéből visszatartott 24 P 92 fillér követelése áll fenn, s mert nincs igazolva, hogy ezt a követelését lefoglalták volna, vele szemben az illeték behajthatatlansága még nem állapítható meg. A terhére előírt illetékek iránti kezesség érvényesítése tehát időelőtti, amiért is panaszos azok megfizetésére ezidőszerint még nem kötelezhető. Egyebekben azonban a panasznak a másodfokú határozat helyes indokain felül még azért sem lehetett helyet adni, mert a vállalati összegek felvételéről kiállított nyugtákon a nyugta és vállalkozási szerződési illeték lerovandó akár a vállalkozás befejezése előtt, akár azután történik a kifizetés, s mert . . . város számvevőségének fent már említett jelentése szerint a másik két vállalkozónak a várostól már semmiféle követelése nincs, s végül mert az a körülmény, hogy panaszos által teljesített fizetések idején még a vállalati összegek nagy része kifizetve nem volt, s így azokból az illeték visszatartható lett volna, a panaszos által kifizetett vállalati összegekről kiállított nyugtákra járó illetékek iránti kezességét nem érinti. LELT. 1995