Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

69 Közigazgatási és Pénziigyijogi Döntvénytár. 101. Azt a kérdést, hogy az elsőbírósági ítélettől járó illetéket bélyegjegyekben kell-e leróni vagy pedig kiszabás alapján készpénzben kell-e fizetni, csak az elsőbírósági határozat meghozatalakor fennállott viszonyokfigyelembevételével kell és szabad eldönteni. (Közigazgatási bíróság 8531/1929. P. sz.) 102. Telki szolgalmak megszerzése után nem ingatlanvagyonátruházási illeték, hanem az III. Díjj. 88. t. A. bb) pontjában megállapított, vagyis 1927. május 16. után létesült ügyletek után lm5 °/o-os illeték fizetendő. (Közigazgatási bíróság 15,081/1929. P. sz.) 103. Azt, hogy a Polgári Perrendtartással szabályozott eljárás során beadott irat az érdemleges tárgyalást «előkészítő irat»-e, tisztán a Polgári Perrendtartás rendelkezései alapján kell megállapítani. (Közigazgatási bíróság 21,323/1931. P. sz.) 104. Több pernek egyesítése által pertársaság nem keletkezik, tehát a szegényjogos felet terhelő illetékért a nem szegényjogos fél felelősséggel nem tartozik. (Közigazgatási bíróság 17,043/1928. P. sz.) 105. A társulati adó új kivetése akkor is csak két éven belül rendelhető el, ha az új kivetésre a vállalat mulasztása adott okot. (Közigazgatási bíróság 5613/1931. P. sz.) Indokok : A m. kir. pénzügyminiszter az 1929. évi június hó 25-én 161,633/1928. sz. alatt kelt rendeletével panaszos vállalat 1926. évi társulati és tantiémadójának újból való kivetését rendelte el az 1927. évi 400/P. M. sz. H. Ö. 29. §-a alapján. Ez a miniszteri rendelet a kir. pénzügyigazgatóságnál 1929. évi július hó 3-án nyert beiktatást. Azt, hogy a rendelet tartalmáról, illetőleg az új kivetés elrendeléséről a vállalatot a pénzügyi hatóság mikor értesítette, a felterjesztett iratok alapján nem volt