Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 51 (Közigazgatási bíróság 23,359/1930. P. sz.) Indokok : A kifogásolt illetéket néhai K. M. volt osztrák állampolgár és m—i (Burgenland) lakos után Magyarország területén maradt papírkereskedés öröklése után követelik. Panaszos az illeték ellen azon az alapon él kifogással, hogy az 1925 : XXXIX. tc.-kel becikkelyezett, az Osztrák Köztársasággal a halálesetre szóló illetékek tekintetében a kétszeres adóztatás elhárítása céljából kötött Szerződés I. cikk 4. pontjában foglalt rendelkezések a hagyatékkal szemben nem alkalmazhatók, mert nem valamely vállalatban való részesedés, hanem az egész vállalat a hagyaték tárgya. Ennélfogva annak öröklése után a Szerződés II. cikkének 1. a) pontja alapján a magyar állam illetéket nem követelhet. A panaszos kifogás törvényes alappal bír. Az elől felhívott Szerződés I. cikke ugyanis a II. cikk általános rendelkezései alól kiveszi az ingatlant, az ingatlannal egyenlő elbírálás alá eső jogosítványokat és a vállalati vagyont. E kivétel oka az említett javaknak és jogosítványoknak a területtel való szoros kapcsolata, amely kapcsolat éppen úgy fennáll a vállalat egészére, mint annak bizonyos hányadrészére nézve. Nem lehet tehát jogosnak elismerni azt az álláspontot, amely szerint a szerződés más elbírálás alá kívánná vonni az 1—99 °/0-os és a 100°/0-os vállalati vagyon illetőségét. Ilyen felfogás csak a szerződés szövegének helytelen értelmezésével indokolható. A vállalatban való részesedés kitétel alatt helyes értelmezés mellett valamely vállalat vagyonából az örökhagyó tulajdonában volt vagyonilletőséget kell érteni. Ez a vagyonilletőség pedig lehet a vállalati vagyon bizonyos hányada s lehet maga az egész vállalat. Ezért az illeték jogossága ellen emelt panasznak helyet adni nem lehetett. A bíróság a szerződésnek osztrák részéről a jelen ítéletben elfoglalt állásponttal ellenkező alkalmazására utaló panaszbeli kifogásra tekintettel, a netán szükséges intézkedések foganatosíthatása végett, az összes iratokat átteszi a m. kir. pénzügyminiszterhez. 82. Az a körülmény. hogy a megbízott a vételárnak kezéhez történt fizetés következményeként a vevő részéről netán támasztható követelésért készfizetői kezességet vállal, nem jelenti azt, hogy a megbízott az adás-vételi szerződésben szerződő félként szere felt. (Közigazgatási bíróság 18,535/1930. P. sz.) Indokok : A panaszolt illeték kiszabásának alapjául szolgált irat alapján illetékezés alá vont ingó adás-vételi szerzodés4*