Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

10 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. idézett rendelet 6. §-a alapján T6 °/0-os kulcs alkalmazásával 25 pengő 04 fillér illeték jár ; miután az egyesség szerint a felek a költséget kölcsönösen megszüntették, ebből a törvény 45. §-ának 2. bekezdése értelmében kiszabás alá eső illetékből panaszost a törvény 55. §-a értelmében 12 pengő 52 fillér terheli. Az egyességbe foglalt adás-vételi jogügylet után pedig az 1920 : XXIV. tc. 109. §-a alapján kiszabandó vagyonátruházási illeték alapja a vételár, illetve a törvény 25. §-a értelmében az ingatlannak -& -peres felek által megállapított értéke lévén, nyilvánvaló, hogy a panaszos terhére e címen az 1040 pengő vételár és ingatlanérték figyelembevételével a törvény 97. §-ában megszabott 5 %"os kulcs alkalmazása mellett 52 pengő illeték állapítható meg. Ezekből az okokból a bíróság a panaszt alaposnak találta, miért is a rendelkező rész értelmében kell határozni. 19. A közigazgatási bíróság előtti eljárásnak csak valamely konkrét esetben kiszabott és a kir. pénzügy igazgatóság által felülbírált illeték jogosságának és helyességének kérdésében van helye. (Közigazgatási bíróság 20,081/1981. P. sz.) 20. Egyességi illeték szegény jogos perekben. (Közigazgatási bíróság 1002/1930. P. sz.) Indokok : Az 1914 : XLIII. tc. 20. § első bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a bírói egyességtől fele jár annak az illetéknek, amely a per tárgyának megfelelő ítélettől járna. Tehát panaszosnak az az érvelése, hogy a bírói egyesség utáni illeték nem a per tárgya, hanem az egyesség szerint fizetendő összeg szerint állapítandó meg, minden alapot nélkülöz. Ezért a kir. pénzügyigazgatóság által kiszámított egyességi illetéknek panaszost terhelő felerésze ellen irányuló panaszbi li kérelmet teljesíteni nem leh^t. Azonban az 1914 : XLIII. tc. 77. § utolsó bekezdése és a 79. § negyedik bekezdése értelmében a szegénységi jogon illetékmentességben részesült fél ellenfele a bélyegjegyzékbe foglalt illetéket csak akkor köteles megfizetni, ha őt a költségben vagy a költség egy részében elmarasztalják. Minthogy pedig a bírói egyesség szerint a felek a perköltséget egymás közt kölcsönösen megszüntették, s így panaszos a költség fizetésére nem kötelezett fél : a bélyegjegyzék szerinti illeték fizetése őt nem terheli.