Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 7 is, amelyek nem tartoznak a tatarozási és karbantartási költségek közé és nem az épület fenntartásának, hanem az épület üzemének a kiadásai. A százalékos levonás a 11. § 2. pontjához fűzött utasítás 3. bekezdésének 2. pontja szerint tatarozási és karbantartási költségek fejében történik akkor, ha azoknak összegét az adózó nem igazolja. Az épület használatával járó kezelési költségek : a vízvezetéki, kéményseprési, világítási stb. költség a tatarozási és karbantartási költségek átalányában nem foglaltatván benne, ezen költségeket a tatarozási és karbantartási költségeken felül akkor és abban az összegben le kell vonni, ha azokat és aminő összegben azokat adózó fél igazolja. 11. /. Szegény jog megvonása esetén az illetékler óvási kötelezettség a vonathozó végzés jogerőre emelkedésével veszi kezdetét. — II. A hivatalból kirendelt pártfogó ügyvédet az illetékfeljegyzés kedvezménye mindaddig megilleti, amíg a bíróság ezen hivatalos tiszte alól fel nem mentette vagy ezt a tisztet le nem tette. (Közigazgatási bíróság 13,822/1929. P. sz.) Indokok: Helyes a kir. pénzügyigazgatóságnak az az álláspontja, hogy a szegényjog megvonása a kir. ítélőtábla végzésével 1926. évi március hó 12-én jogerőssé vált és az illetéklerovási kötelezettség akkor veszi kezdetét. A panaszt részben mégis helytállónak kellett tekinteni. A nem vitás tényállás szerint ugyanis panaszos nem mint a felperes által megbízott ügyvéd, hanem a megadott szegénységi jog alapján mint a kir. törvényszék által kirendelt pártfogó ügyvéd indította a pert. Amíg tehát a bíróság ezen hivatalos tiszte alól fel nem mentette vagy ezt a tisztét panaszos le nem tette, reá továbbra is az 1914 : XLIII. tc. 79. § első bekezdésében foglalt rendelkezések voltak irányadók. Minthogy pedig ugyancsak a beszerzett periratokból megállapíthatólag a bíróság panaszosnak ezen tiszte alól való felmentése iránt nem rendelkezett, s panaszos a szegénységi jog megvonása után ezen tiszte alól csak 1925. évi augusztus hó 25-én lépett vissza, amikor a felperes részéről kapott ügyvédi meghatalmazást a felülvizsgálati kérvény kapcsán bemutatta, amely időponttól kezdve tehát már nem hivatalból kirendelt pártfogó ügyvédnek, hanem a felperes megbízott ügyvédjének tekintendő, az ezen időpont előtti bélyegzési kötelezettség panaszost nem terhelte ; ellenben ezen időponttól kezdve az