Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1932)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. ül hanem a járandóságból való levonás útján történik. Miután pedig ez a törvényes felhatalmazáson alapuló rendelkezés nem tesz kivételt abból a szempontból,, hogy az illeték összege 16 pengőnél több-e vagy kevesebb, postatakarékpénztár útján történő kifizetéseknél a szerződési és nyugtailletéket a járandóságból való levonás útján kell leróni akkor is, ha az illeték összege 16 pengőnél nem több. 76. Hatósági ténykedést célzó és maga után vonó beadvány illetékköteles akkor is, ha nem a községi elöljárósághoz, hanem a jegyzőhöz van intézve. (Közigazgatási bíróság 164. számú jogegységi megállapodás.) Indokok : A beadványi illeték annak a hatósági ténykedésnek a díjazását képezi, amelyet a beadványt benyújtó személy a beadvány által elérni szándékozik. A beadvány illetékkötelezettségét tehát nem az a külalak állapítja meg, hogy a beadvány ahhoz a hatósághoz vagy a hatóságot képviselő hivatalos személyhez van-e intézve, amelynek hivatali ténykedését célozza, hanem az a körülmény, hogy a beadvány hatósági ténykedést kíván-e elérni és hatósági ténykedést von-e maga után, mert minden irat illetékkötelezettsége nem a külalak, hanem a cél és a tartalom alapján bírálandó el. Az illetéki díjjegyzék 13. tételének első bekezdése felsorolja azokat a hatóságokat, amelyekhez benyújtott beadványok az I—IV. pontokban meghatározott illeték alá esnek éspedig akkor is, ha mindezeket a hatóságokat «képviselő hivatalos személy és a hatáskörébe tartozó hatósági ténykedésben mint a községet képviselő hivatalos személy jár el. A községet mint közjogi személyt a községi elöljáróság képviseli és a községi elöljáróság tagjait a törvény sorolja fel. Hatósági ténykedést azonban nem egyedül a községi elöljáróság, hanem annak tagjai is és közülök elsősorban a bíró és a jegyző folytatnak. Minden olyan beadvány tehát, amely akár a községi elöljáróság, akár a bíró vagy a jegyző hatósági ténykedését célozza és vonja maga után, illetékköteles tekintet nélkül arra, hogy kihez van intézve, mert az illetékkötelezettséget a beadvány alapján elérni szándékolt és foganatosított hatósági ténykedés állapítja meg. 77. Ha a lelkész a részére bérfizetés nélkül átengedett lakást másnak engedi át, a lelkészlak adómentessége megszűnik. (Közigazgatási bíróság 165. számú jogegységi megállapodás.)