Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1932)

16 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. az üzletév folyamán vásárolt gyaratoló szalagokat (Kratznikot) összesen 111.023,055 korona értékben és leírt december 31-én a gyaratoló szalagok értékéből 106.073,055 koronát és a gép és felszerelés értékéből 499.987,500 koronát. A kereskedelmi és iparkamarának az előterjesztéshez csatolt szakvéleménye szerint a gyaratoló szalagok használati időtartama 8—12 hónap és az üzemben alkalmazott hat géphez körülbelül 1200—1400 méter gyaratoló szalag szükséges, amelynek beszerzése 1926. évben mintegy 110.000,000 koronába került. A gyaratoló szalagokból leírt 106.073,055 korona, tehát az 1927. évi 400/P. M. számú H. Ö. 14. § (1) bekezdésének 3. pontja értelmében az elhasználódás mérvének megfelelt. Ezért panaszos vállalat kérelmének e részben helyet kellett adni. A gép- és felszerelésekből eszközölt leírásokat illetőleg a pénzügyigazgatóság a használati időtartamra tekintettel 10 % leírást fogadott el adómentesnek. Miután panaszos vállalat 1930. október 14-én ezen bírósághoz benyújtott újabb beadványában a leírásokat illetőleg kérelmét oda módosítja, hogy 10 °/o leírás adómentességét állapítsa meg a bíróság is, ami 500.000,000 korona érték után 50.000,000 koronának felel meg a leírt 499.987,500 koronával szemben, az a kifogás, hogy a különbözetként mutatkozó 449.987,500 korona adó alá vonatott, tárgy? talanná vált. 20. Nem pótkivetés útján nyer az alapkivetés helyesbítést, hanem az adót újból ki kell vetni, tehát az új kivetés során teljesen olymódon kell eljárni, mint az alapkivetésnél, vagyis fizetési meghagyás bocsátandó ki. (Közigazgatási bíróság 11,221/1930. P. sz.) Indokok : A panasszal megtámadott másodfokú határozatot panaszos 1930. évi február 7. napján vette át. Ezen határozatnak panaszos részére kézbesített kiadványa szerint panaszos vállalat terhére 1926. évre 481 pengő társulati adó állapíttatott meg. A panaszt a vállalat 1930. április 17-én — vagyis a kitűzött 15 napi határidőn túl •— adta be akkor, amidőn az adószámviteli osztály felhívásából arról értesült, hogy a társulati adója nem 481 pengő, hanem 4811 pengő. Az igazolási kérelemben előadottak szerint a késedelem oka az volt, hogy a 481 pengő adót nem sérelmezte, de amikor arról értesült, hogy adója 4811 pengő, akkor ezt sérelmesnek találta. A másodfokú határozat kiadványában a 481 pengő nyilván tollhiba, amelyről panaszos fél is könnyen meggyőződést szerezhetett volna, mégis miután