Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1932)

is Közigazgatási és Pénzügyi jogi Döntvénytár. Indokok : Az 1881 : LXX. tc. 1. §-ában megállapított illetékmentesség célja a törvényjavaslati indokolás szerint a jelzáloghitel feltételeinek enyhítésére irányuló törekvések elősegítése volt. A cél tehát az adósok helyzetének a könnyítése, amit világosan igazolt az a körülmény is, hogy e törvény megalkotásáig a jelzálogkölcsönök átváltoztatásánál érvényben volt illetékmentesség feltétele az volt, hogy a konverzió ugyanazon hitelező' által foganatosíttassék, míg az 1881 : LXX. tc. 1. §-a ezt a feltételt elejti az indokolás szerint azért, hogy az adós tetszése szerint választhassa meg új hitelezőjét. Nem indokolható az, hogy az illetékmentesség megadása ahhoz a feltételhez köttessék, hogy a régi hitelező hazai pénzintézet legyen és a külföldi pénzintézeteknél fennálló jelzálogkölcsönöknek hazai pénzintézetek által való konvertálását megnehezíteni azáltal, hogy ezektől az illetékmentesség kedvezménye megvonassák. Hiszen ilymódon a külföldi pénzintézetek számára kedvezőbb helyzetet teremtenénk, mert ezeknek üzleti érdeke az, hogy a náluk fennálló jelzálogkölcsönöknek hazai pénzintézetek által való átváltoztatása megnehezíttessék. És hátrányosabb helyzetbe hoznánk a hazai pénzintézeteket, de elsősorban az adósokat, akiket az illetékmentesség megtagadása esetében a konverzió illetéke terhel. Holott a törvényalkotás célja az indokolás felhívott kijelentései szerint az volt, hogy az adósok érdekében a konverziót megkönnyítse. Az 1881 : LXX. tc. 1. §-a csak a magánfeleket zárja ki az illetékmentesség kedvezményéből, vagyis csak azon jelzálogkölcsönök átváltoztatását, amelyeket nem jelzálogintézet, árvapénztár, közalap, takarékpénztár és egyéb nyilvános számadásra kötelezett pénzintézet folyósított. A nyilvános számadásra kötelezett pénzintézetek között azonban nem tétetett különbséget abból a szempontból, hogy az intézet hazai vagy külföldi pénzintézet-e. 15. A község (város) tulajdonát képező villamos üzemmel szemben fölmerült követelésről szóló s a községi (városi) pénztárnál benyújtott számla után nem lehet követelni nyugtatványi illetéket azért, mert a villamos üzemnek külön pénztára nincsen és a számlakövetelést a községi (városi) pénztár fizeti ki. (Közigazgatási biróság 153. számú jogegységi megállapodás.) Indokok : Az illetéki díjjegyzék 85. tétele 2. pontjának rendelkezései szerint a községek magánjogi vagyonuk szem-