Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1932)

2 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. (Közigazgatási bíróság 120. számú jogegységi megállapodás.) Indokok : Az 1920 : XXIV. tc. 30. §-ának 4. bekezdése azt rendeli, hogy az okiratok megsemmisítése iránt indított eljárás­ban a határozati illetéket a megsemmisítés iránt benyújtott kérvényen kell leróni. Ennek a rendelkezésnek következtében kérdésessé vált az. hogy melyik az a kérvény, amelyiken a határozati illetéket le­róni kell: azon-e, amelyiket az eljárás megindításakor benyúj­tani (Pp. 740. §) vagy pedig azon, amelyiket abból a célból, hogy a bíróság a megsemmisítést határozatilag kimondja, még külön be kell adni (Pp. 753. §)? A törvénykezési illetékről szóló 1914 : XLIII. tc. sem tar­talmaz ebben a kérdésben kifejezett rendelkezést. Azonban ez a törvény a perenkívüli eljárás bizonyos kategóriáiban olykép rendelkezik, hogy a fizetési meghagyásos eljárásokban, a fizetési és biztosítási meghagyás illetékét, továbbá a közjegyzői okirat alapján végrehajtást rendelő végzések után járó illetéket a kérvényre vagy a kereset első példányára kell ragasztani. A törvény eme rendelkezéseinek az okirat megsemmisítési eljárásra is kiterjeszthető helyes magyarázata tehát csak az lehet, hogy a határozati illetéket az okiratok megsemmisítése iránt indított eljárásokban is az eljárás megindítása iránt be­nyújtott kérvényen kell leróni, amit annál inkább ki kellett mondani, mert a Pp. 756. § értelmében előterjesztendő egyszerű kérelem benyújtására tulaj donkép csak azért van szükség, mert az elveszettnek hitt okirat közben megkerülhetett vagy a tény­leg elveszett okiratot megtaláló közben a félnek bemutathatta, tehát ezen célszerűségi okból való megismétlése az eljárás meg­indítása iránt benyújtott kérelemnek. 4. Szegénységi jog alapján perlő fél által kiállított ügyvédi meghatalmazás illetékmentes. (Közigazgatási bíróság 121. számú jogegységi megállapodás.) Indokok : Az 1914 : XLIII. tc. 29. §-a értelmében a meg­hatalmazás polgári ügyben, bűnügyben, közigazgatási vagy bár­mely más ügyben vagy célra, illetékköteles. Ugyanezen törvény 75. §-a értelmében a bírói eljárásokban a szegényjogon alapuló illetékmentesség kiterjed mindazokra az iratokra, amelyeknek illetéke a szegénységi jogban részesült felet terhelné. A bírói gyakorlat a szegénységi jog alapján perlő fél által kiállított ügyvédi meghatalmazást ezek közé az illeték­mentes iratok közé sorozta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom