Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1930)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 35 hiányában nemigényelheti azt, hogy az ily módon elért nyereség az adóalapból levonásba hozassék. Panaszos vállalat azon az alapon igényli a megnyitó mérleggel szemben a tárcájában lévő részvényeknél mutatkozó vagyonszaporulat levonását, hogy a részvények beszerzési ára a zárómérlegben feltüntetett értéknél magasabb volt, tehát a kimutatott vagyonszaporulat, illetőleg nyereség csak látszólagos és a felhívott H. Ö. 43. §-ának 2. bekezdése szerint a megnyitómérlegben kitüntetett értéknél magasabb áron értékesített vagyontárgyaknál mutatkozó nyereséget nem szabad adó alá vonni akkor, ha a beszerzési árra való tekintettel a nyereség csak látszólagos. A panaszos igényét a bíróság jogosnak nem ismerhette el, mert a 43. §. 2. bekezdése a látszólagos nyereség figyelembevételét, illetőleg levonását abban az esetben engedi meg, amelyben az kétséget kizáróan megállapítható, akkor> amidőn a vállalat a vagyontárgyat értékesítette, amidőn az eladás folytán a végleges leszámolás megejthető és nem pusztán könyvelési művelettől függ az, hogy a vállalatnak nyeresége van-e vagy sem. Nem lehet az adóalapot pusztán könyvelési művelettől függővé tenni és ezért állította fel a H. 0. 13. §-ának 14. pontja az értékelés legalsó határait, a 43. §. 2. bekezdése pedig a könyvelési művelet által elért látszólagos nyereséget kívánja adómentesíteni, de nem addig, amíg annak mérve a vállalat tetszésétől függ, hanem akkor, amidőn az értékesítés alkalmával elbírálható az, hogy az értékesítés folytán elért nyereségnek mily nagy része látszólagos és mjly nagy része tényleges nyereség. 52. Az illetékszabályok csak az ügyleti féllel szemben állapítják meg az illetékkötelezettséget és ez a kötelezettség nem terjeszthető ki az ügyleten kívül álló harmadik személyre. — Nincs oly rendelkezés, hogy a külföldön kiállított okiratok után készpénzben f izetendő illetékért az ügyleten kívül álló fél, ha az okirat kezei között volt, kezességgel tartozik. (Közigazgatási bíróság 14,015/1928. P. sz.) Indokok : Az illeték és bírság azon az alapon követeltetik a panaszlótól, hogy a M. Lipót és E. József által külföldön kiállított kezességi okiratnak másolata az ő — mint a külföldi felperes ügyvédje — kezébe került s ő azt tartalmának a kereset szövegébe foglalása útján felhasználta s illetékszabás végett nem mutatta be, ennélfogva az illetékért a bélyeg- és illetékszabályok 39. §-a, a 89. §. a) pont, a 95. §. 1. pont, valamint az 3*