Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1930)
Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 11 miniszteri rendelet 4ű. §-ában megjelölt, több hivatalos cselekményt kérő oly beadványnak, melytől az illetékszabályok 78. §-a értelmében e beadványi illeték a kért hivatalos cselekményektől külön járó bélyegilleték összegének megfelelő mérvben rovandó le. A bíróság ennek a határozatnak két példányát a székesfővárosi m. kir. pénzagyigazgatóságnak az 1927. évi június hó 14. napján 81,785. sz. a. kelt jelentése mellékleteivel együtt foganatosítás végett azzal a meghagyással adja ki. hogy az egyik példányt a panaszosnak kézbesíttessa 13. A háztulajdonosnak a határozatlan időtartamú bérleti szerződéssel kapcsolatosan fizetett lelépési díjak is (Közigazgatási bíróság 8550/1927. P. sz.) A panaszosoknak Budapesten. . . , szám alatti házuk kivetésénél házadó alá vonták azt a 90 millió papírkoronát, amelyet a panaszosok az 1925. év folyamán a ház két Lakásának átadásához való beleegyezés címén, lelépési díj fejében kézhez kaptak ; sőt a székesfővárosi m. kir. pénzügyigazgatóság 4544/1927. szám alatt hozott határozatával ez után az összeg után az 1925. évre pótlólag kincstári házhaszonrészesedést is vetett ki. A panaszosok elsősorban azt vitatják, hogy a 200 1927. sz. H. H. Ö. 8. §-ának 5. bekezdéséhez fűzeit 1 végrehajtási utasítás I. bekezdés 3. pontja értelmében csak a meghatározott időtartamra kötött bei leti szerződések kapcsán fizetett beleegyezési díjak vonhatók házadó alá s így a K. Béla által űzetett 40 millió papírkorona — meghatározott időtartamra szóló szerződés hiányában — adóalapul nem vehető ; csupán a hatéves bérleti szerződést kötött H. Imre által űzetett 50 millió papírkoronáról lehetne szó, azonban itt is csak az összeg 1 6 része lehetne ez alkalommal adóköteles. A bíróság a panaszt alaptalannak találta. A házadó alapját a 200/1925. sz. H. H. Ö. 8. §-a határozza meg. Sem a torvényhely, sem az ahhoz kapcsolt végrehajtási utasítás a lelépési díjak tekintetében kifejezett rendelkezést nem tartalmaz, ami ennek a bevételi nemnek időleges jellegi ben találja magyarázatát. A törvénynek világos célzata azonban az, hogy házadó alá esik a ház tulajdonosának a ház vagy a házrészek bérbeadásából eredő mindaz a jövedelme, amely a bérlemény használatának ellenértéke ; már pedig az nem lehet vitás, hogy a háztulajdonos 1^$|^£si díjat azért kapja, mert h m xr
