Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1930)

1. Bérbeadott gyárépületek házadó alóli mentességüket elvesztik. (Közigazgatási bíróság 7408/1927. P. sz.) Indokok : A panaszosnak Naszály községben levő mezőgazdasági szeszgyárát özv. B. Frigyesné bérli. A bérösszeg és az ebből a másodfokú határozzattal megállapított házadóalap összegszerűen nem vitás és a panaszos csupán azt teszi vita tárgyává, hogy a szóbanforgó gyárépület, mely rendeltetését a bérbeadás után is megtartotta, a bérbeadás tényével állandó adómentességet nem vesztette el. A bíróság a panaszt alaptalannak találta. A gazdasági épületek, gyárak és ehhez hasonló ipartelepek állandó házadómentességének indoka az, hogy az ilyen épület csak közvetve, munkaeszközként hat közre bizonyos jövedelem létrejöttében, s így a valóságos épülethozadék meg nem állapítható. A helyes adóztatás elve tehát azt hozza magával, hogy az ilyen épületek, amelyek a termeléssel elválaszthatatlan kapcsolatban vannak, ne mint épületek, hanem mint munkaeszközök jöjjenek tekintetbe és az ezekben fekvő tőke külön meg nem állapítható hozadéka, a vállalat természetének megfelelő adót viselje, mert hozadéka is ebben a jövedelemben jelentkezik. Következik ebből az; hogy az ezen épületekre nyújtott állandó házadómentesség nem jelent adómentességet, csupán a házadó alól való mentesítést. Az ilyen épületek bérbeadás esetében az épület tulajdonosára nézve már számszerűleg megállapítható hozadékot jelentenek és ily esetre a házadó alól való mentességnek fentebb körülírt indokai fenn nem állanak és pedig annál kevésbbé. mert a bérbevevő a maga vállalatát terhelő adónak alapjánál a, fizetett bért üzleti kiadásként levonni jogosult. A H. H. Ö. 4. §-ának rendelkezése tehát helyesen alkalmaztatott. 2. A fogyasztóhoz nem jutott, azaz forgalomba nem került fényűzési tárgy után, fényüzésiadót követelni nem lehet és ha a megsemmisült tárgy utáni adó befizettetett, az visszatéritendő. Olyan jogszabály, amely Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. XXI.