Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)
84 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. Indokok: Nem lehetett a panasznak helyet adni a megtámadott határozatban felhozott okokból és különösen még azért sem, mert a kiszabás alapjául szolgált adásvételi szerződés 4. pontja szerint az eladó köteles a vételárból elsősorban a részvénytársaság ingatlanait jelzálogi bekebelezés mellett terhelő adósságokat kifizetni s így a szerződés maga sem zárja ki azt, hogy a 10,600.000,000 korona vételár egészben az eladó kezeihez fizettessék ki és mert az ügyletről a szerződő felek maguk állítottak ki az 1900 : XI. tc. 38. §-ának első bekezdésében körülírt bélyeg- és illetékkötelezettség alá nem eső számlán kívül rendes adásvételi szerződést, ez pedig az ugyanazon törvényszakasz 2. bekezdésében foglaltak alapján az illeléki díjjegyzékben foglaltak alapján az illeléki díjjegyzékben foglalt határozatok, illetőleg az ingó adásvételre vonatkozólag csak helyébe lépett 1920: XXIV. te, 3. §-a alapján III. fokozatú illeték alá esik. De a rendelkező rész értelmében kellett határozni különösen még azért is, mert egyrészről abból a körülményből, hogy a kiszabás alapjául szolgált okiratból nyilvánvaló, hogy a . . . r.-t. összes részvényei egy személy (az eladó) birtokában voltak és egy személy (a vevő) birtokába mentek át, másrészről a szerződő felek maguk is tulajdonképpen az ügylet tárgyának nem a részvényeket, hanem a részvénytársaság egész vagyonát tekintették, amennyiben a szerződés 11. pontjában a részvénytársaság ingatlanainak az eladó részéről való birtokbabocsátásáról és a vevő részéről való birtokbavételéről és az ingatlan kizárólagos tulajdonáról és a vevő részéről való békés és háborítatlan birtokáról is rendelkeznek, e bíróság megítélése szerint is a kiszabás alapjául szolgált okirat tulajdonképpen nem a részvények, hanem a részvénytársaság összes vagyonának az átruházásáról szól, annál is inkább, mert az összes részvényeknek ugyanazon egy személy kezében való egyesülése valódi részvénytársaság fennállását kizárja, ebből folyólag pedig a panaszostól 5%-os vagyonátruházási illeték lett volna követelhető, ennél pedig a panaszostól követelt illeték lényegesen kevesebb, jogsérelemről tehát a panaszos e miatt sem panaszkodhatik. 113. Bírósági végrehajtó nem közalkalmazott és ennélfogva kereseti és jövedelmi adóval megrovandó. (Közigazgatási bíróság 2272/1928. P. SÍ.) indokok: Adózó azért kéri kereseti adójának mérséklését, mert mint közalkalmazott nem az általános kereseti adó, hanem az alkalmazottakra érvényes adókulcs alapján köteles adózni.