Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

80 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. Indokok: Az 1914 : XLIII. tcikk 11., 14., 15., de különösen az 51. §-ból kitűnőleg, amely — szemben az 55. §-sal — a bélyegben lerovandó határozati illetékeknek ki által való viselésé iránt rendelkezik, a pergátló kifogást elvető határozat után járó és az alperest terhelő illeték bélyegben rovandó le tekintet nélkül a per tárgyának értékére és mert ezen a jogállapolon sem az 1920. évi XXIV. tcikk, sem pedig az 1923: XXXII. tcikk 7. §-a alapján kiadott illetékrendeletek nem változtattak, noha a közbenszóló határozatok és így a pergátló kifogásra hozott bírósági határozat után járó illeték mérvét akként változtatták meg, hogy az érték szerint való fokozódásnak felfelé való korlátozottságát megszüntették. 108. A trianoni békeszerződés azon rendelkezése alkalmazásának, hogy a szövetséges és társult hatalmak állampolgáraira, javaikra, jogaikra vagy érdekeikre nem vet ki magasabb illetéket, mint aminők saját állampolgárait terhelik vagy terhelnék, csak a gazdasági élet keretében van helye, de nem a családjog keretébe tartozó olyan tényre, amelynek következménye minden törvényes feltétel teljesedése esetén, a magyar állampolgárság elnyerése is. (Közigazgatási bíróság 18,510/1927. P. sz.) Indokok: A panaszos az 1921 : XXXIII. tcikkbe foglalt trianoni békeszerződés 211. cikkének c) pontjára alapítja azt az álláspontját, hogy az általa képviselt G. Silvia nagykorú olasz állampolgár örökbefogadási szerződésére nem a 68,600 1924. P. M. sz. rendelet 8. §. 1. pontjában az idegen állampolgárokkal szemben megállapított nagyobb, hanem az ugyanazon §. 2. pontjában a nagykorú magyar állampolgárokra megállapított alacsonyabb bélyegilleték alkalmazandó. A trianoni békeszerződésnek idézett pontja azt a rendelkezést foglalja magában, hogy Magyarország «a Szövetséges és Társult hatalmak állampolgáraira, javaikra, jogaikra vagy érdekeikre . . . nem vet ki . . . magasabb illetéket. . . mint aminők saját állampolgárait . . . terhelik vagy terhelnék)). Ez a rendelkezés, így külön kiszakítva, támogatni látszik a a panaszos álláspontját. De a 211. cikk egész tartalmából és összefüggéséből kétséget kizárólag meg lehet határozni a jogviszonyoknak azt a körét, amelyekre az említett cikk kivételes rendelkezései alkalmazási nyerhetnek. A cikk a) pontja határo-