Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)
78 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. Miután pedig ezt a jövedelmet a következő évben megadóztatták : azt a visszafizetés ténye alapján mint jövedelemcsökkentő tényezőt kéri figyelembe venni. Minthogy azonban erre a tényre csak egy olyan levelet csatolt, mely a kérdéses tényt nem igazolja ; ekként tehát ezt a magánlevelet megfelelő bizonyítéknak tekinteni nem lehet: a panaszt, mint alaptalant el kellett utasítani. 104. Ügyvéd bélyegjegyzék vezetésének elmulasztásáért nem bírságolható. (Közigazgatási bíróság 25,422/1926. P. sz.) Indokok: fgy kellett határozni, mert a bélyegjegyzék vezetésének az ügyvéd részéről való elmulasztása nem minősíthető hivatalos személy által elkövetett mulasztásnak s a bélyeg- és illetékszabályok 117. §-a arra nem vonatkoztatható, az 1914. évi XLIII. tc. 79. §-a pedig, mely az ügyvédet bélyegjegyzék vezetésére kötelezi, e kötelezettség megszegésének megtorlásáról nem rendelkezik s ezért csak fegyelmi úton való megtorlásnak lehetne helye, továbbá azért is, mert a bélyegjegyzék a per bíróságánál vezetendő s így a panaszló budapesti ügyvéd, kit a per bírósága a szeghalmi járásbíróság előtt minden esetben más ügyvéd helyettesített, az utóbbinak mulasztásáért különben sem lenne büntethető. 105. A rendkívüli házadómentesség megadása olyan jogszerzést jelent, melyet visszavonni csak a hatóság félrevezetése esetén lehet. (Közigazgatási bíróság 8864/1928. P. sz.) Indokok: A pénzügyigazgatóság azon az alapon érvénytelenítette a panasszal megtámadott végzésben a 19,142/1923. számú végzéssel engedélyezett rendkívüli házadómentességet, hogy az épület régi falak felhasználásával emeltetett, tehát panaszosnak adómentességre igénye nincsen. A vitás kérdés tehát elsősorban az, hogy a már megadott házadómentességet vissza lehet-e vonni, ha a vonatkozó határozat anyagilag helyes és jogerős. A jelen esetben ugyanis már a mentesség kérdésében való döntés előtt vitás volt az, hogy régi falak fel leltek-e használva és panaszos a házadómentesség iránt 1922. évi november hó 23-án a pénzügyigazgatósághoz benyújtott kérvényében előadta, hogy a tűzvész folytán «az emeleti rész teljesen lakhatatlanná))