Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. m jelentette, minthogy azonban ez szóbelileg történt és az írásbeli bejentést csak 1925. évi április elején adta be, a pénzügyigazgatóság a törlést 4925. évi március hó 31-iki hatállyal rendelte el. A "pénzügyigazgatóság panaszt felterjesztő jelentése is megállapítja, hogy a'szóbeli bejelentés 1924. évi november hó végén a feljegyzések "szerint megtörtént, az elutasítást azonban az 1921. évi XXXIX. tcikk 41. §-ának harmadik bekezdése, illetve az Utasítás 63. §-ának hetedik bekezdése indokolja. A bíróság is megállapítja, hogy az utasítás hivatkozott rendelkezése az írásbeli bejelentés megtételét írja elő, minthogy azonban a szóbeli bejelentés megtörtént és az írásbeli bejelentés beadásának elmulasztása vétlen és vétlen mulasztás esetén a törvény idézett rendelkezése (41. §. 3. bekezdésének utolsó mondata) a törlésre lehetőséget nyújt, a panasznak helyet adva, a rendelkező rész értelmében határozott. 88. A közkereseti társasági szerződés illetéket nem a tényleg szolgáltatott, ül. a társaság tulajdonába bocsájtott, hanem a kikötött vagyonbetét értéke után kell megfizetni. (Közigazgatási bíróság 6184/1927. P. sz.) 89. Beolvadás esetében a társulatiadót annak a hónapnak az utolsó napjától kezdve kell törölni, amely hónapban a beolvadó társaság működése igazoltan megszűnt és ez a ténykörülmény teljesen független attól a kérdéstől, hogy az egyesülés pénzügyileg miképpen lesz lebonyolítva és hogy az elszámolás hogyan történik. _ . (Közigazgatási bíróság 18,773/1927. P. sz.) 90. Valamely határozatnak nem a fél ügyvédje, hanem a fél részére való kézbesítése szabálytalan és a jogorvoslati határidő szempontjából nem jő figyelembe. , (Közigazgatási bíróság 10,946 1927. P. sz.) 91. Cégbejegyzési illeték akkor sem téríthető vissza, ha a bíróság a bejegyzést megtagadta.