Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. venni, hogy a hiba a könyvekben rejlő bizonyítékok felhasználásának elmulasztása tekintetében az adózó terhére is fennforgó körülmények dacára nem a felet terheli. A bírósági eljárás szempontjából ez a bizonyíték új, mert a fentiek szerint a bírósághoz a könyvek fel'erjesztve nem leltek, a bírói döntés a könyvvezetés hiányán nyugszik és ez a bizonyíték döntő jellegű, mert az újrafelvételi panaszirat tartama szerint bírálva el a súlyát, azt eredményezi, hogy a bírói ítélet kiindulási pontja és az erre felépített egész okfejtése megdől, de a pénzügyigazgatósági jelentésben foglalt észrevételek szerint is döntő, mert ha a kiindulási pont megdöntésére nem is alkalmas és becslés szerint megállapításnak helye is van, a könyvből kiderülő adatok a becslésnek egész rendszerét, amelyen az alaphatározat nyugszik bizonyított tényekkel dönti össze, úgy, hogy a hiány megállapítás más módjára kell áttérni. A bíróság a fentiek alapján az újrafelvételi panasz sikeres emelhetésének összes törvényes előfeltételeit fennforgóknak állapítván meg, ennek helyet adott és a megtámadott ítéletet halálvon kívül helyezte. Az előkérdés eldöntése után a bíróság az ügy érdemi részét vette tárgyalás alá és az ügy érdemi részében a megtámadott határozatot feloldotta és további eljárást rendelt el. Ennek szüksége azért merült fel, mert a pénzügyigazgalóság az újrafelvételi panasszal kapcsolatosan az alaki szempontból elrendelt kiegészítésen túlmenőleg az ügy érdemében újabb könyvszakértői szemlét tartott és véleményt szerzett be, amely szakértői vélemény az alapeljárás rendjén lefolytatott és a megtámadod határozat alapjául szolgáló becslés helyességét támogató adatok és az összegszerűség tekintetében olyan adatokat szolgáltatott, amelyek alapján az előző becslést aggálytalannak és bírói ítélet alapjául szolgálónak elfogadni nem leheléit. Ugyanezen előre beszerzett vélemény alapján a bíróság is abban a nézetben van, hogy a könyvekből mutatkozó eredménybecslésszerű kiegészítésének helye van. Eltekintve az alapítéletben mérlegelt gyanús körülményektől' a becslésszerű kiegészítést a bíróság azért tartja szükségesnek, mert a pénzkezelésnek adózó üzletében gyakorolt rendszere pénzügyijogi és különösen forgalmiadó ellenőrzési szempontból aggályosnak mutatkozik és e tekintetben a visszaélés lehetőségét automatikusan nem zárja ki. A cég üzleti bevételei úgy a törvényszéki, mint a pénzügyi könyvszakértő egybehangzó megállapításai szerint részben a regiszter kasszán át, részben pedig a cégtulajdonos vagy fiai kezéhez folytak be. Az előbbi bevételek a kassza ellenőrző könyvben vannak nyilvántartva pontos és megbízható módon, az utóbbiak a főnöki pénz