Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. . (Közigazgatási bíróság 23,002/1926. P. sz.) indokok: Nem lehetett a panasznak helyet adni, mert bár igaz ugyan, hogy a panaszolt illeték kiszabásának alapjául szolgált adásvételi szerződés 7. pontjának első bekezdése szerint az illetékfizetési kötelezettségét a vevő vállalta magára, de viszont ugyanazon pont 2. bek. szerint a vevő ezen kötelezettségének eleget is tett az által, hogy az illeték fedezetére a panaszosnak 323 koronát lefizetett, amelynek az illetékes magyar királyi adóhivatalhoz leendő beszolgáltatására a panaszos vállalt kötelezettséget. A szerződésnek az illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó ezen ellentétes rendelkezései helyesen csak úgy értelmezhetők, hogy miután az illeték a panaszos részére a vevő által már lefizettetett, az elsősorban fizetési kötelezettség a panaszosra szállolt át. 58. Az arányos bérnél kevesebbet az adóalap megállapításánál csak akkor lehet figyelembe venni, ha a bért a házbirtokos a bérlő bizonyított kedvezőtlen gazdasági helyzete miatt szállította le tartósan és megfelelően és ha a bérlő az elengedett bérkülönbözet fejében semmiféle ellenszolgáltatást nem teljesít és nem is tartozik teljesíteni. (Közigazgatási bíróság 9023/1926. P. sz.) Indokok: A panasz kizárólag azon alapszik, hogy a pénzügyigazgatóság a házadót nem a tényleges bérjövedelem alapján vetette ki, mert nem vette figyelembe, hogy az 5. sz. lakást a panaszos részvénytársaság vezérigazgatója évi 800 korona lakbére fejében kapja, hanem a lakás bérértékét illetőleg 1917. évi alapbérét 1600 koronával vette számításba. A panasz alaptalan. Mert az 1927. évi 200. P. M. sz. rendelet 8. §. 1. bek. és az ehhez kiadott végrehajtási utasítás 1. bek. értelmében az arányos bérnél kevesebbet az adóalap megállapításánál csak akkor lehet figyelembe venni, ha a bért a házbirtokos a bérlő bizonyított kedvezőtlen gazdasági helvzete miatt szállította le tartósan és megfelelően és ha a bérlő az elengedett bérkülönbözet fejében semmiféle ellenszolgáltatást nem teljesít és nem is tartozik teljesíteni. Minthogy a jelen esetben a panaszos részvénytársaságnál alkalmazott vezérigazgatónak lakbér fejében átengedett lakásról van szó, kétségtelen, hogy az arányosnál kisebb lakbér figyelembevételéről nem lehet szó. Azt pedig,