Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

88 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 115. Tisztességtelen verseny és ebből származott kár megállapítása iránti perek illeték szempontjából meg nem becsülhető vagyonjogi igényt képeznek. (Közigazgatási bíróság 13,640/1927. P. sz.) indokok: A rendelkező rész értelmében kellett határozni, mert a kiszabás alapjául szolgált ítélet tisztességtelen verseny megállapítása és ebből származtatott kártérítési követelés iránt indíttatott, a Pp. 8. §-ának 2. bekezdése szerint pedig a főkövetelés mellett járulékként követelt kár az érték megállapításában nem számít, a szóbanforgó per tárgyának értékéül tehát, tekintettel arra, hogy a per a kir. törvényszék előtt folyt, az 1924. évi 68,600 sz. rendelet 41. §-a alapján 20.000,000 K-t kell tekinteni, amelytől az ítéleti illetéket ugyanazon §. 3. bekezdése alapján 600,000 K-ban bélyegjegyekkel kellett volna leróni, a bélyegjegyekkel való lerovás pedig nem a panaszost, hanem a felperesi ügyvédet terhelte, a panaszostól tehát ítéleti illeték nem követelhelő. 116. Azon helyiség után, melyet az adózó fél a saját autója elhelyezésére használ, házadóalapot számítani nem lehet. (Közigazgatási bíróság 24,927/1926. P. sz.) 117. Hitbizományi ingatlannak a hitbizomány birtokosa részéről korlátlan tulajdonnal való megszerzése esetében vagyonátruházási illeték nem jár. (Közigazgatási bíróság 12,040/1928. P. sz.) 118. Kezes a jogorvoslati határidőn belül az elsősorban fizetésre kötelezettre kirótt illeték ellen önállóan jogosult fellebbezni. (Közigazgatási bíróság 23,584/1926. P. sz) 119. Felemelt illeték nem követelhető perbeli beadvány után járó illetéknek okirati bélyeggel való lerovása miatt. (Közigazgatási bíróság 3731/1927. P. sz.) 120. Adóügyi szempontból városi üzemi alkalmazottakat közszolgálatot teljesítőknek még akkor