Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

72 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. elismerni, mert valamely vállalatnak egészben való visszterhes átruházása. csak abban az esetben esik általános forgalmiadó alá, ha az átruházásról okirat ki nem állíttatott, és ezután az adás-vételi szerződésekre megszabott illeték le nem rovatott. Jelen esetben azonban a beszerzett illetékszabási 1922. évi 172. szám alatt iratok igazolása szerint a f. i. gomb- és szarugyár részvénytársaság megalakulása után a társasági illetéket, az 1920 : XXIV. tc. 14. §-ának megfelelően a részvény kibocsátása után járó illeték formájában a sz.-i adóhivatalnál tényleg befizette és ekként panaszos az üzlet átruházása folytán elért bevétele után törvényes alapon külön általános forgalmi adóval megróható nem volt. így tehát az e címen terhére kivetett forgalmiadó törlésére irányuló panasz jogos és törvényes alappal bír. Ezek alapján az ítélet rendelkező része értelmében kellett határozni. 108. A jogerősen megállapított egyházi adó közadók módjára behajtható és együttes kezelésbe is vonható. (Közigazgatási bíróság 10,923 1928. P. sz.) Indokok : Z. város adóhivatala 1926. évi október hó 18-án a róm. kath. egyházközség által kivetett adó behajtása céljából panaszos ellen végrehajtást vezetett és annak során 145.000,000 koronára becsült ingóságait és üzletbérköveteléseit lefoglalta. Panaszos a végrehajtás ellen a városi adóhivatalnál panaszt nyújtott be, amelyben a végrehajtási cselekmény megsemmisítését, az eljáró végrehajtónak a felmerült költségek megfizetésére való kötelezését és a szabálytalan végrehajtás körül ténykedett összes közfunkcionáriusoknak fegyelmi úton való megfenyítését kérte azon az alapon, hogy a követelt egyházközségi adó a törvényességet és jogosságot nélkülözi, annak közadók módjára való behajtására és a többi közadóval együttes kezelésbe vételére törvényes alap nincsen. A városi adóhivatal a panaszt illetékes elbírálás végett a m. kir. adóhivatlahoz tette át, amely azt az 1925. évi 600. sz. K. K. H. Ö. 98. §-a alapján elutasította azzal az indokolással, hogy a kir. pénzügyigazgatóság a róm. kath. egyházközség által a hívők terhére kirótt hitközségi adónak a többi közszolgáltatással való együttes kezelését elrendelte, a hitközségi adó kivetése jogerős és panaszos a végrehajtás tárgyául szolgált közszolgáltatásokkal tartozásban van. A végrehajtás megsemmisítésére tehát alap nincsen. A közegek ellen támasztott kártérítés kérdése a kir. bíróságok, a kért fegyelmi eljárás megindítása pedig a város polgármesterének hatáskörébe tartozik.