Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 65 68. Azon a címen, hogy a vállalat csak az egyszerű, könyvvitel szerint vezeti számadásait, nem szabad becslés útján megállapítani a társulati adóalapot, mert a társulati adóról szóló törvény alapelve az, hogy a vállalat a valóságos jövedelem után fizessen adót, azon jövedelem után, amelyet számadásai igazolnak. — Az egyszerű könyvvitel rendszere mellett vezetett könyvek is alkalmasak a nyereség kinyomozására és ezért nem szabad becslés útján megállapítani az adóalapot azon a címen, hogy a vállalat nem a kettős könyvvezetés szabályai szerint vezeti számadásait. (Közigazgatási bíróság 7621 1926. P. sz.) 69. Minden érdekeltnek, ha az illeték nem is az ő terhére szabatott ki, panaszjoga van az illeték tárgyában hozott másodfokú határozatok ellen, amiből az következik, hogy minden érdekelt jogorvoslattal támadhatja meg a reá nézve sérelmes elsőfokú intézkedéseket is. TT„ , (Közigazgatási birosag 230/1925. P. sz.) Indokok: A bélyeg- és illetékszabályok 148. §-a, melyre a megtámadott végzés alapítva van, csak a fellebbezési határidőt állapítja meg a fizetési meghagyás kézbesítésétől számítandóan, de nem zárja ki azon érdekelt felek fellebbezési jogát, kiknek terhére az illeték ki nem szabatott, s az 1896: XXVI. tc.-nek azon intézkedéséből, hogy minden érdeknek panasz joga van az illetéknek tárgyában hozott másodfokú határozat ellen, az következik, hogy minden érdekelt jogorvoslattal támadhatja meg e rájuk nézve sérelmes elsőfokú intézkedéseket is. Minthogy pedig a zálogjogot szerzett hitelező a terhére a zálogjog végrehajtás útján történt bejegyzése után kiszabott illetéket az 1881 :LX. tc. 192. §-a értelmében a jelzálog tárgyának vételárára, mint végrehajtási költséget felszámíthatja, sőt a bejegyzési illetékre nézve a kincstárt megillető törvényes elsőségnél fogva a kincstár a zálogjognak a követelés kielégítése után ki nem törlése esetében a jelzálog tárgyából is kielégítést szerezhet, a panaszlók, mint jelzálogos adósok érdekelve vannak az illeték jogossága kérdésében. Közigazgatási és Pénziigyijogi Döntvénytár. XIX. ö