Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

Közigazgatási és Pénzügyi/jogi Döntvénytár. 51 lépett szabályrendelete alapján és azon — a telekkönyvbe az 1926. évi október hó 8-án bejegyzett — ingatlan-vagyonátszállás után követeli, mely az 1923. évi augusztus hó 14-én meghalt dr. S. Andortól való öröklés útján keletkezett. Dr. gróf S. László azon az alapon kéri az illeték alól való felmentését, hogy a községnek az örökhagyó halála napján beállott vagyonátszállás idejében nem volt joga ingatlanvagyonátruházási illetéket szedni és a későbben életbelépett szabályrendelet nem bír és törvényszerűen nem is bírhat visszaható erővel. A kir. közigazgatási bíróság a panaszt jogosnak és a panaszlót az illeték alól felmentendőnek találta, mert : Valamint az 1920 : XXXIV. te 1. §. 3. pontja értelmében az állami ingatlanvagyonátruházási illetéknek, úgy a szóban levő községi szabályrendelet 1. és 3. §-ai értelmében a községi ingatlan vagyonátruházási illetéknek és ingatlan vagyonnak átszállása és átruházása a tárgya, tehát mindkét illeték a vagyonátszállás és átruházás után jár. Az illetékkövetelés érvényesítése tekintetében pedig az a különbség, hogy az állam joga az illetékhez (az idézett törvény 15. §. szerint) öröklésnél az örökhagyó halála napján, ajándékozásnál és visszterhes átruházásnál a jogügylet megkötése napján nyílik meg és pedig arra való tekintet nélkül, hogy a változást a telekkönyvben bejegyezték-e vagy nem, — a községnek az illetékkövetelésí joga pedig (szabályrendelet 3. §.) minden esetben <<az illeték alá eső vagyonátszállás és átruházás*) telekkönyvi bejegyzése napján nyílik meg. Ezen jogszabályokból nyilvánvaló, hogy a községi illeték alá maga a vagyonátszállás és átruházás esik, nem pedig annak telekkönyvi bejegyzése és a községi illeték követ élhet ésének a telekkönyvi bejegyzéstől való függővé tétele — vagyis az illetékszedési jognak az idézett törvény 117. §. 2. és 3. pontjai szerint a jogosított község tetszésétől függött megszorítása — egyáltalán nem változtatja meg az illetéknek jogi természetét. Minthogy pedig kétségtelen, hogy Balmazújváros községnek 1923. évi augusztus hónap 14-én. amikor az illeték alá vont vagyonátszállás keletkezett, nem volt joga vagyonátruházási illetéket szedni, azt a vagyonátszállást azon alapon, hogy annak telekkönyvi bejegyzése a községi szabályrendelet életbelépése után történt meg, illeték alá vonni nem lehet. Nem teszi az illetéket jogossá a szabályrendelet 19. §-ának az a rendelkezése, hogy «hatálya kiterjed mindazokra az átruházásokra, melyeknek telekkönyvi bejegyzése ezen a napon (t. i. a szabályrendelet életbelépése napján) túl történt meg, tekintet 4*