Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 49 50. Az a kikötés, hogy az eladók a megállapodásba teljes szövegével felvett adásvételi szerződést a vételár törlesztésére átadott váltóelfogadványok beváltása után fogják kiállítani és aláírni, nem az ügylet hatályát függesztette fel, hanem a telekkönyvi bekebelezéshez szükséges okirat kiállításának s átadásának idejét halasztotta el, miért is az illeték tekintet nélkül arra, hogy a váltók beváltattak-e, kiróható. — Annak örökösétől, kire az illeték kirovatott, az illeték csak bírói utón követelhető. (Közigazgatási bíróság 16,110/1923. P. sz.) Indokok: A bíróság a R. I. és R. Gy., mint eladók, T. S., mint vevő között létrejött és 1911. március 1-én ((Elismervény)) címen írásba foglalt megállapodás tartalmából megállapítja, hogy azon adásvételi ügylet, melytől az illeték követelletik, minden feltétel nélkül megköttetett. Az a kikötés, hogy az eladók a megállapodásba teljes szövegével felvett adásvételi szerződést a vételár törlesztésére átadott váltóelfogadványok beváltása után fogják kiállítani és aláírni, nem az ügylet hatályát függesztette fel, hanem a telekkönyvi bekebelezéshez szükséges okirat kiállításának s átadásának idejét halasztotta el. E kikötésnek ilyen értelmezését támogatja az az eladók által a budapesti kir. törvényszék elolt 45,994/1914. szám alatt folyt perben — az elleniratban — lett elismerés is, hogy ők a vételári váltókat a vevő ellen peresítették, de behajtani nem tudiák, mert ha a jogügylet hatálya a váltók beváltásától tétetett volna függővé, egy hatálytalan szerződés teljesítését nem igényelték volna. De helytelenül minősítette a kir. pénzügyigazgatóság is azt a kikötést bontó feltételnek, mert a megállapodásban nem foglaltatik megegyezés az iránt, hogy a váltók be nem váltása folytán hatályát veszti az ügylet. Ezeknél fogva az illeték jogosan szabatott ki. Nem lehet az illetéket az ügyletnek utólagos közös megegyezéssel történt hatálytalanítás címén sem törölni, mert az eladók és a vevő jogutódja D. B. utóbb megállapodtak ugyan abban, hogy az eladók bizonyos szolgáltatások teljesítése esetén másnak eladhatják az ügylet tárgyait, de a vonatkozó megállapodás tartalma szerint a vevőnek a jogügylettől való elállása nem az előbbi állapotba való visszahelyezés módján, hanem a jogügylettel szerzett igényekért való kártalanítás — így az időközi hasznokból a vevőt mint birtokbalépett tulajdonost illető összeg kiszolgáltatása, Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. XIX. 4