Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

38 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 11. §-ára, mely azt mondja, hogy bíró nem lehet tagja politikai egyesületnek, tehát nem lehet tagja a felsőháznak sem. Ez az aggály össze nem tartozó, disparát fogalmak összezavarásából keletkezett. iVlás a törvényhozó testület s más a politikai egyesület. Az országgyűlés alaptörvényeink által alkotott egyik szerve, leg­fontosabb oszlopa az alkotmánynak ; a politikai egyesület pedig tár­sadalmi magánjellegű alakulat. Az országgyűlés országos érdekeket szolgáló törvény által meghatározott módon, a politikai egyesület pedig a pártpolitikának eszköze s társadalmi úton és nem köz­jogilag vannak annak célkitűzései meghatározva. A törvényhozó testület s politikai egyesület közti mély különbség az oka s ma­gyarázata, hogy az 1869 : IV. tc. két különálló szakaszban, t. i. a 8. s 11. §-ban szabályozta erre vonatkozólag az inkompati­bilitást, Kétségtelen, hogy az igazoló bizottságnak erre alapított aggálya teljesen nélkülöz minden törvényes alapot. IV. Végül felemlítendő még az 1869 : IV. tc. 10. §-a, mely szerint a bíró tagja lehet ugyan a törvényhatósági bizottságnak, de attól megbízatást, amilyen a felsőházi tagság is, nem fogad­hat el. Ezzel az aggállyal szemben elég felemlíteni az 1926 : XXII. tc. 18. §-át, mely szerint az állami tisztviselők, tehát a bírák is, felsőházi taegá választhatók a törvényhatóságok által, kivéve azokat, akik a közigazgatási bizottság tagjai. A törvényszéki elnök azon­ban nem tagja a közigazgatási bizottságnak, tehát felsőházi taggá volt választható a törvényhatóság által. Miután ezek szerint törvényszéki elnököt Somogy megye törvényhatósági bizottsága a törvény rendelkezéseinek meg­feleíőleg választotta meg felsőházi taggá, reá nézve összeférhet­lenség esete nem forog fenn, őt igazolt felsőházi tagnak kelleti kimondani. 44. A belföldön folytatott kereseti tevékenység beigazoltnak vétetik, ha azt külföldi részvénytársa­ság belföldön lakó és itt irodát fenntartó igazgatója folytatta a részvénytársaság javára és ily esetben a forgalmi adó az eladott mennyiségek után befolyt vételár után jár. (Közigazgatási bíróság 24,982 1926. P. sz.) Indokok: A panasszal megtámadott általános forgalmiadó azon az alapon lett az adósfél terhére előírva, mert mint szat­mári, tehát külföldi cég, Magyarország területén tartózkodó kép­viserője útján több év óla adóköteles kereseti tevékenységet foly­tatott és az 1922. évi március hó 1-től 1924. évi december hó

Next

/
Oldalképek
Tartalom