Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. tehermentesítés címén évenként 140,000 koronát fizetni, magára vállalta végül mintegy 36,000 korona évi tűzbiztosítási díjnak és mintegy 98,000 korona évi adónak és egyéb kisebb szolgáltatásnak a fizetését is. » Az illetékkiszabási hivatal az évi bérösszeg, tehermentesítés, tűzbiztosítás és adóknak az illetékszabályok 61. §. b) pontja értelmében 10-szeres, 11.073,330 korona után az 1923. évi 117,301. sz. pénzügyminiszteri rendelet 1. §-ához csatolt táblázat szerinti II., az elvállalt 87.500,000 korona építkezési költség után pedig III. fokozató illetéket szabott ki. A pénzügyigazgatóság a szerzó'désnek az építkezési költségekhez való hozzájárulásra vonatkozó része után kiszabott III. fokozatú illetéket azért tartotta fenn, mert a szerződésből kitűnőleg a panaszos átvette az albérletbeadótól ennek a közszolgálati alkalmazottak nemzeti szövetsége államvasúti csoportjával, illetve a magyar kir. államvasutakkal kötött bérleti és építkezési szerződését és így a 87.500,000 korona után az építkezési szerződésekre meghatározott III. fokozatú illeték fizetendő, míg a fellebbezésnek a II. fokozatú illeték alá vont 11.073,330 korona után kiszabott illeték összeg szerinti helyessége ellen irányuló részére határozatában ki nem terjeszkedett. A panasz alapos. Az illeték tárgyát képező albérleti szerződés 2. pontjából ugyanis az tűnik ki, hogy a panaszos az albérletbeadótól nem az egész épülő bérleményt, hanem annak csak a Teréz-körút felé eső része földszintjén levő pincét és üzlethelyiségét vette albérletbe, a 4. pont első bekezdése szerint pedig a magyar államvasutakkal kötött szerződésben körülírt felépítmény létesítése az albérletbeadónak a kötelessége s a panaszos ugyanennek a pontnak harmadik bekezdésében csupán aziránt vállalt kötelezettséget, hogy az albérletbe vett helyiségekre esó 87.500,000 korona építési költséget az albérletbeadónak megtéríti. A szerződés idevonatkozó része tehát nem építkezési szerződésnek, hanem olyan kötelezettségnek vállalása, amelynek értékét az albérleti szerződés után az illetéki díjjegyzék 20. tétele szerint járó II. fokozatú illeték alapjához kell számítani. Az 1923. évi október hó 1-től életbelépett 117,801. számú pénzügyminiszteri rendelet annak 2. §-a szerint csak otyan esetekben nyer alkalmazást, amikor a kincstárnak az illetékhez való joga ennek a rendeletnek életbelépte után nyílik meg vaey ha előbb nyílt is meg, de a felek az okiratot a bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítésével már e rendelet hatálya alatt mutatták be illetékkiszabásra.