Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. -19 az eladáskori koronaértékre helyesen átszámított búzaárnak meg­felel a gép eladásakor, avagy egy-két napon belül részben kész­pénzben teljesített fizetés és az ehhez járuló s kiegészítő fize­tésként adott váltó névértékének együttes összege, ennélfogva ami­dőn a panaszos cég az eladási ügylet létrejöttekor teljesített kész­pénzfizetések és a kiegészítő fizetési eszközként kapott váltó név­értéke után a szabályszerű időben a forgalmi adót a vételár után teljes összegében megfizette, az 1921. évi XXXIX. tc. 31. §-ában foglalt rendelkezések értelmében teljesen megfelelt a forgalmi adó fizetésére vonatkozó kötelezettségének és pedig abban a pénzér­tékben, amely a lerovás időpontjában fennállott; a búza árában később bekövetkezett nagy emelkedés a valutáris viszonyok vál­tozásának következményeként jelentkezik és így nem tekinthető az eladott gépek vételárában utólag bekövetkezett oly emelkedés­nek, amely mint az eladott gépek ellenértékében mutatkozó többlet utólag jogosan adó alá volna vonható. Egyébként azonban a panaszt el kellett utasítani a következő okokból: Az autó a pénzügyi hatóság jelentése szerint a pneumatikkal, mint hozzátartozó alkatrésszel, együtt vásároltatott meg és így a fényűzési adó alapjául az autó vásárlása alkalmával fizetett teljes vételár azaz az 50 millió korona veendő. A tisztviselőknek és a munkásoknak a panaszos cég által rendszeres ismétlődéssel kiszolgáltatolt szén, fa, élelmiszer és ruhaszövet ellenértékeképpen befolyt összegek után pedig jogosan történt a forgalmi adó kivetése azért, mert a cégnek ez az állandó tevékenysége, az említett törvénycikk 29. és 30. §-ai értelmében, jogosan minősíthető bevétel elérésére irányuló és ellenérték fejében teljesített árúszállításban megnyilatkozó adóköteles kereseti tevé­kenységnek. ipari baleset folytán elhalálozott személy után kártérítési követelésre jogosított a kártérítés összegéért örökösödési illetékkel nem tartozik. (Közigazgatási bíróság 22,432/1926. P. sz.) Indokok: A megtámadott illeték kiszabására alapul az a tény szolgált, hogy panaszos édesapja, D. I. amerikai Egyesült-Álla­mok Ohió államában ipari baleset következtében életét vesztelte s ezért a megnevezett állam ipari bizottsága a clevelandi m. kir. konzulátushoz 3066'96 dollár kártérítési összegei tett át a néhai örököseinek leendő kifizetés végett. A költségek levonása után fennmaradt 2648*57 dollárt a megnevezett konzulátus panaszos

Next

/
Oldalképek
Tartalom