Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

Közigazgatási cs Pénzügyijogi Döntvénytár. 19 zoltan kifizetett -2,704.303,940 papírkorona, illetve 186,503 aranykoronával ezen jövedelemforrás könyvszerű hozama emeltetett. A házbirtok, illetve a kereseti adó alá is eső haszonhajtó foglalkozás (szeszgyár) jövedelme a I. V. H. Ö. 18. és 19. §-ai rendelkezése szerint lett megállapítva. Az adófelszólamlási bizottság ezen a megállapításon, amennyiben az lényegileg nem is volt vitássá téve — amennyiben a fellebbezés csakis a fizetett közszolgáltatások le nem vonása ellen irányult — változtatást nem eszközölt s ezt úgy részleteiben, mint teljes egészében fenntartotta. Tényként lehel tehát megállapítani azt, hogy a panaszos adóztatása a 1. V. H. Ö. 4 2. §-ának 3. bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően történt tényként lehet továbbá megállapítani azt, hogy az idézett bekezdéshez fűzött utasítás 4. bekezdés 4., 2. és 3. pontjaiban foglalt feltételek fennforognak, s végül lényként azt, mert ezt az idézett határozatában, valamint az iratok közölt lévő s ugyancsak a gyönki kir. adóhivatalnál az 1925. év augusztus 44-én felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint maga a pénzügyi hatóság is elismeri, hogy a panaszos az 4925. év folyamán adókban 2,704.303,940 papirkoronát, vagyis 186,503 aranykoronát fizetett be. A dolog természete, de különösen a I. V. H. Ö. 3. §-ának 4. bekezdése szerint is a jövedelemadó alapja csak az adóével megelőző naptári évben elért adóköteles tiszta jövedelem lehet s e tekintetben a hivatkozott bekezdéshez fűzött utasítás szerint is, teljesen közömbös a jövedelem jogcímének a keletkezési ideje, mert az a főszabály, hogy a jövedelem az adóköteles kezeihez tényleg befolyl-e vagy sem? Az nem szenved kétséget, hogy a kifizetett köztartozások a tiszta jövedelem helyes megállapítására befolyással vannak s azt természetszerűleg csökkentik. A valóságos tiszta jövedelem összege tehát csak a kifizetett köztartozások levonásával állapítható meg. A I. V. H. Ö. 12. §-ának 1. bekezdése szerint pedig a tiszta jövedelem kiszámításánál az összes jövedelemforrások együttes összegéből le kell vonni az adózót terhelő azon közszolgáltatásokat, amelyek a hivatkozott bekezdés 4 —6. pontjaiban vannak felsorolva, s amelyeket az adózó az adóévet megelőző évben tényleg befizetett. A hivatkozott 4 2. §. 4. bekezdéséhez fűzött utasítás 3. bekezdése szerint a levonható közszolgáltatások fejében teljesített befizetések összegének a megállapításánál közömbös az, hogy ezek a befizetések mely évekre szószólag kivetett adók törlesztésére történtek, mert egyedül csak az az irányadó, hogy a szóbanlévő köztartozásokat az adózó mikor fizette ki? Mindezek alapján a kir. közigazgatási bíróság megállapította 2*