Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

u Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. tartozóit vásárlásairól beszámolni, hanem mindig az előre megadott fi\-áron számolt el, megállapítható, hogy ezek a vételi ügyletek valóságukban nem tekinthetők a kereskedelmi törvény 368—382. §-aiban bizományiak gyanánt megállapított olyan ügyleteknek, amelyeket a megbízott a saját nevében ugyan, de a megbízó részére, annak ügyleteként köti meg, hanem csakis előzetes vételi ajánlat utólagos elfogadása alapján létrejött egyszerű adásvételeknek minősíthetők, amelyeknél a jutalék külön összegben való feltüntetése csupán formális jellegű, mert az is tulajdonképpen vételárat jelent. De ezenkívül az üzleti levelezés is azt mutatja, hogy a pinaszos a nevezett cégekkel árajánlat alapján fix-adásvételi ügyleteket kötött, tehát nem mint bizományos járt el, hanem saját számlájára és veszélyére vett és eladott. így a L cégnek a panaszoshoz 1921 november 25-én, november 2(5-án, 1922 január 12-én és 13-án, 1923 június 8-án, december 19-én stb.. valamint a Nemzetközi Bőripari részvénvtársaságnak a panaszoshoz 1921 november 22-én és 23-án, 1922 október 20-án, 1923 november 24-én stb. intézett leveleiből kiviláglik, hogy a panaszos a nevezett cégekkel rendes adásvételi ügyleteket kötött, amelyeknél a jutalék tulajdonképpen a felajánlott vételárnak egyik részét alkotta, tehát nem jelentett valóságos bizományosi díjat. De ha a panaszosnak egyes, az említett cégekkel létrejött ügylete valóban bizományi lelt volna is, ezekre nézve sem lehelne a kedvezményes adózás iránt támasztott igényét elismerni, mert a bizományiaknak mondott üzleteit nem kezelte és nem könyvelte a többi üzleteitől elkülönítve. Végül a panaszosnak, mint kizárólagos terménykereskedőnek, az említett törvénycikk 37. §-ának 12. §-ára alapított adómentességi igényét sem lehetett jogosnak elismerni, mert a panaszos nem csupán mezőgazdasági terményekkel kereskedik, hanem egyben vegyeskereskedő, lókereskedő és téglagyáros is. Mindezeknél fogva a rendelkező rész értelmében kellett határozni. 17. A cégbírósághoz benyújtott kérvényen lerótt beadványt Illeték visszatérítésére nincs befolyással az a körülmény, hogy az abban foglalt kérelem tellesíttetik-e vagy sem; viszont az első beadványt módosító második beadvány után a korábbi, még érdemben el nem intézett beadványon történi lerovásra is tekintettel az alaptőkefelemelés után járó illeték lerovását újból követelni nem lehet.