Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

ti Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. okirat tartalmánál fogva nem is tekinthető egyébnek, mint a panaszos, részvénytársaság által tervbe vett aíaptőkefelemelés kapcsán kibocsátandó elsőbbségi részvények jegyzését biztosító olyan megállapodásnak, amellyel kapcsolatosan járó részvénykibocsátási illeték az 1920. évi XXIV. tc. 14. §-a alapján az alaptőke felemelésnek a Központi Értesítőben való közzétételétől számított 30 nap alatt lesz fizetendő, mégis attól, mint okirattól, az ill. díjj. 78. tételének II. b) pontja értelmében ívenként állandó okirati illeték is jár, amely az okirat kiállításának időpontjában az 1924. évi 68.600-as számú rend. 1. §-a értelmében 20.000 papírkoronát, vagyis aranyértékben 1 K 30 fillért tett ki, amelynek Bélyegjegyekkel kötelező lerovása elmulasztatván, azt az ill. szab. 103. §-a alapján háromszorosan felemelt összegben,'vagyis 3 K 90 fillérben (arany | kellett a panaszos terhére megállapítani. 6. Pénz elértéktelenedése folytán bérlő és bérbeadó anyagi viszonyaiban a bérleti szerződéssel kapcsolatosa n beállott eltolódást kiegyenlítését célzó megállapodás csak állandó ívbélyeg alá esik. (Közigazgatási bíróság 2269/1927. P. sz.) Indokok : Nem lehetett a panasznak egészben helyet adni. mert a kiszabás alapjául szolgált pót szerződésnek címzett irat. amennyiben az alábbiak szerint nem minősíti etet I bérösszeg felemelését tartalmazó megállapodásnak, mint okirat, állandó illeték alá esik. amely annak 1922. évi július havában történt kiállítására tekintettel, az 1920: XXIV. tc. 2. szakasza értelmében öt korona volt. amely aranyra átszámítva —Kor. 02 fillérnek felel meg, s amely a bélyegjegyekben való lerovás elmulasztása folytán az illetékszabályok 103. §-a értelmében háromszorosan felemelt összegben, tehát —Kor. 06 fillérrel (arany) fizetendő. Minthogy azonban azt. hogy a kiszabás alapiául szolgált pótszerződésnek címzett irat haszonbérf elemei est nem tartalmaz, nyilvánvalóvá teszi az a körülmény, hogy az Ask. 469/1918. tétel alatt előírt illeték kiszabásának alapjául szolgált 1918. évi július hó 20-án kelt és a panaszos által felhívásra hitelesített alakban bemutatott haszonbérleti szerződésben kitüntetett évi 13,654 K haszonbér az ügyletkötés időpontjabeli 2-50-es viszonszám alkalmazásával aranyalapra átszámítva 5470 aranykoronának felel meg, a pótszerződés alapján búzában fizetendő bérösszeg pedig a panaszolt illeték kiszabásának alapjául szolgált kiszámítás szerint is csak évi 3823 aranykoronára rúg.