Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 7 vételár lényleges befizetése esetén is; és minthogy különben is tényleges befizetés, avagy elszámolás útján eszközölt lényleges véteJárkiegyenlilés nem történt s a jóváírás, amely nem fizetésképpen a terhelés kiegyenlítésére eszközöltetett, hanem kétségtelenül egyenesen annak könyvelési úton való törlése céljából, ilyennek nyilvánvalóan nem minősíthető, tehát a jelen esetben az említett tc. 31. §-a értelmében adóalapul vehető fizetés egyáltalán nem is történt: az adótárgy és adóalap hiányában kivetett általános forgalmi adót fenntartani nem lehetett. Aliért is a rendelkező rész értelmében kellett határozni. 9. A bizonyítékoknak az adó fellebbezésben való előterjesztésének elmulasztása nem vonhatja maga után a fellebbezés érdemi tárgyalásának mellőzését. (Közigazgatási bíróság 19,050/1925. P. sz.) Indokok: A felszólamlási bizottság határozatát a bizottság előadója támadja meg, kizárólag azon az alapon, hogy a bizottság a fellebbezést, jóllehet az adózó a bizonyítékait felhívásra sem terjesztette elő, az 1920: XXIII. tc. 22. §-a ellenére mégis érdemleges tárgyalás alá vette. Ez a panasz nem helytálló. Előre bocsátva, hogy a panaszban idézett §. helyébe a 7500 1924. P. M. rendelet 19. §-a lépett, az utóbb idézett §. 7. bekezdésének rendelkezése, a fellebbezés érdemi tárgyalását csak abban az egyetlen esetben köti feltételhez, ha az adóalany az elsőfokú kivetési eljárás során nem ad számszerű jövedelemadó bevallást és ezt a fellebbezésben sem pótolta. A jelen esetben azonban nem jövedelem, hanem általános kereseti adóról van szó, amelyre nézve a fél kellő időben bevallást adott és az abban feltüntetett nyers bevételt ügy az első mint a második fokon az adóalap becslés útján való megállapításánál el is fogadták. E mellett az adózó a fellebbezésében más rokonszakmájú kereskedőkkel való összehasonlításra és az üzletek elszaporodására, tehát olyan körülményekre utalt, amelyeket a felszólamlási bizottság mint bizonyítékszerű körülményeket mérlegelés tárgyává tehet és kell is tennie akkor, amikor az elsőfokú hatóság becslésen alapuló megállapítását szintén becslés útján felülbírálja. Az idézett §. hatodik bekezdése kötelezi ugyan a felet a bizonyítékoknak a fellebbezésben való megjelölésre. Ennek az elmulasztásához azonban nem fűzi az érdemi tárgyalás mellőzését és a rendelkezés célzata nyilván az, hogy a fellebbezési tárgyalás előkészítésével a tárgyalás elhalasztását lehetőleg kizárja.