Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

-2 . Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 1921: XXXIX. tc. 31. §-ának 5. bekezdése értelmében a teljes eladási ár után rótta meg általános forgalmi adóval. 2. Az ügylet azon okból, mert a bizományi és . illetve megbízási jutalék számszerű összegben, vagy meghatározott százalékban előre meg nem állapíttatott, a bizományos által saját nevében és saját számlájára megkötöttnek nem tekinthető és forgalmi adóval meg nem róható. (Közigazgatási bíróság 15,717/4925. P. sz.) Indokok: A kir. pénzügyigazgatóság adózó fél forgalmjadófizetési kötelezettségét azon az alapon állapította meg, mert a panasszal megtámadott határozatban megjelölt három esetben panaszos fél a forgalmi adót csak a megbízó felek állal adott limit és a ténylegesen elért eladási és illetve vételár között elért különbözet, mint jutalék után, rótta le, ilyen esetben pedig az ügyletek megbízási, vagy bizományi ügyleteknek nem minősíthetők és panaszos mint ki az ügyleteket saját nevében és számlájára kötötte, a tényleges teljes nyers bevétel után tartozott volna adózni. Minthogy azonban a megbízói és bizományi jutalék a K. T. 377. §-a értelmében a megbízó és megbízott közötti szabad megegyezés tárgyát képezi, a törvény tehát nem zárja ki ezen bizományi jutalék tekintetében való megegyezést, hogy a megbízott jutalékát a limit ár és a tényleg elért eladási vagy vételár közötti különbözet képezze, mint az a panasz tárgyává tett három esetben történt, s minthogy ilyen tényállás mellett a panaszos cég által lebonyolított háromrendbeli ügylet azon okból, mert a bizományi és illetve megbízási jutalék számszerű összegben vagy meghatározott százalékban előre meg nem állapíttatott, saját nevében és saját számlájára megkötöttnek nem tekinthető, s minthogy panaszos az elért árkülönbözet, mint külön jutalék után járó általános forgalmi adót a vizsgálat adatai szerint hiánytalanul lerótta, s így az elért tényleges nyers bevétel után jogosan megadóztatható nem volt, a panaszt jogosnak elismerni s\ rendelkező rész értelmében határozni kellett. 3. Azon körülmény, hogy valaki testvérével közös háztartásban élt, nem szolgálhat alapul arra, hogy a háztartás fejéül tekintessék s az vélelmeztessék, hogy az ő rendelkezése alá kerül testvérének jövedelme.