Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

108 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. ben annak személyes és jogi minősítését is magára ölti. Már pedig kétségtelen, hogy az áruraktár teljes kiárusítása is általános forgalmiadó alá eső önálló, bevétel elérésére irányuló kereseti tevékenység. Támogatják ezt a megállapítást a csődtörvény rendelkezései is, melyek szerint a csődvagyon kezelése és az a felett való rendelkezés a közadóról a tömeggondnokra megy át, tehát amennyiben valamely ügyletnek a közadós személyiségében rejlő valamely tulajdonság ad különös minősítést, pl., hogy az ügylet csak azért kereskedelmi ügylet, mert a közadós kereskedő volt, ez a minősítés nem változik meg azáltal, hogy a rendelkezési jog a közadós helyett most már a tömeggondnokot illeti. Minélfogva a panasznak hely adható nem volt. 116. Közjegyzőhelyettes nem közhivatalnok és így járandósága nem mentes a jöuedelmiadó alól. (Közigazgatási bíróság 4 0,211 1926. P. sz.) Indokok: Panaszos a terhére kivetett jövedelemadót azért kéri törölni, mert a kir. közjegyző, tehát a helyettese is közhivatali alkalmazott s így közjegyzőhelyettesi járandósága a J. V. H. Ö. 5. §. 40. a) pont rendelkezései értelmében teljes egészében mentes a jövedelemadó alól. Abban igaza van panaszosnak, hogy a kinevezett kir. közjegyzőt több törvényes rendelkezés közhivatalnoknak minősíti, azonban a közjegyzőhelyettes, aki állását sem kinevezés, sem választás, hanem magánmegállapodás alapján tölti be, az őt alkalmazó közjegyzőnek szolgálatában áll s így nem köz-, hanem magánalkalmazott, reá tehát a fentemlített törvényes rendelkezés alkalmazást nem nyerhet. Ezért és mert az 1924. évben élvezett járandósága n magánszolgálatban állók adó alól mentesített 2400 aranykorona jövedelmét meghaladta, a panasznak helyet adni nem lehetett.