Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 101 kiegészítési eljárás rendjén nem bizonyította, így a részvényilleték az üzletátruházást forgalmi adó alól nem mentesíti. A bíróság az üzletátruház forgalmi adó alá vonása ellen felhozott panasziratbeli kifogást alaptalannak találta, mert a részvénytársaság külön jogi személy és így az átruházó és átvevő két különböző alany, akik között átruházás fennállhat és a jelen esetben bizonyítottan fennáll. Az adóalap megállapításánál a bíróság a magyar királyi pénzügyminiszter 68,524/1928. sz. a. átiratában foglalt álláspontot magáévá teszi és arra tekintette], hogy az 1921. évi XXXIX. tc. 30. §-ának 5. bekezdésében foglalt rendelkezést nem lehet olyan sajátlagos és különleges intézkedésnek tekinteni, amelynek következtében üzletátruházás esetén forgalmi adó alá kellene vonni az üzletátruházás keretében átruházott olyan áruk ellenértékét, amelyeknek a kereseti tevékenység körében való üzletszerű átruházása, kivételes jogszabályok értelmében általános forgalmi adómentesen történik. Az idézett 30. §. 5. bekezdése olyan jogszabálynak tekinthető, amely az 1. bekezdésben foglalt szabályt tágítja ki abból az okból, hogy az egyébként forgalmi adó alá eső áru átruházása ne essék az adótárgyak keretén kívül azért, mert az üzletátruházás, amelynek keretén belül az átruházás történt, a 29. §. rendelkezései alá tartozó kereseti tevékenységnek nem minősíthető. Ilyen értelmezés mellett üzletátruházs esetén az ellenértékből le lehet vonni azoknak az áruknak az értékét, amelyek a 37. §. vagy ezt kiegészítő jogszabályok értelmében a 29., illetve 30. §-okban foglalt általános rendelkezésekkel szemben, adómentességet biztosítanak. A fentiekre tekintettel az idézett törvénycikk 37. §-ának 12. pontja alapján a bíróság a 136,771,000 koronát az adóalapból levonásba hozza és így annak összege e címen 492.125,591 korona. 132. Házkezelő (házgondnok) járandósága és a házbérjövedelem behajtása körül felmerült ügyvédi költségek, a jövedelemadóalapból levonandó rezsiköltségek. (Közigazgatási bíróság 3719/1929. P. sz.) Indokok : Altalános szabály, hogy a nyers bevételből a termelési és kezelési költségeket le kell vonni. Ez a szabály vonatkozik minden jövedelemforrásra külön-külön s ezeket a H. O. 10. és következő szakaszai szabályozzák. A panaszos igazolta, hogy a B.-utcai bérháza kezelőjének 1927. évben 3000 pengőt fizetett s a házbérek jövedelméből ennek az összegnek a levonását kérte. Ez a panasz alapos és így a jelzett 3000 pengő a házbérjövedelemből levonandó lesz, mert a ház kezelésével