Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 1)7 105. A forgalmiadóalaphoz csupán azt a szállítási költséget kell hozzászámítani, amelyet az átruházó az eladott árunak saját fuvarozó eszközeivel való hazaszállítása címén a vevőnek felszámít és attól kézhez vesz. Ha a szállítást más vállalkozó eszközli, akkor az ezzel kapcsolatosan tényleg felmerült és a vevőt terhelő költségek, mint nem az eladó saját kereseti tevékenységéből eredő bevételek, az eladó adóalapjához hozzá nem számithatók. (Közigazgatási bíróság 2704/1926. P. sz.) Indokok: Az 1921 : XXXIX. tc. 33. §-ának 2. bekezdéséből, illetve a 130,000/1921. sz. pénzügyminiszteri végrehajtási utasítás 41. §-ának 5. bekezdéséből kitünőleg az adóalaphoz csupán azt a szállítási költséget kell hozzászámítani, amelyei az átruházó az eladott árunak saját fuvarozó eszközeivel való hazaszállítása címén a vevőnek felszámít és attól kézhezvesz. Ha a szállítást más vállalkozó eszközli, akkor az ezzel kapcsolatban tényleg felmerüli és a vevőt terhelő költségek, mint nem az eladó saját kereseti tevékenységéből eredő bevételek, az eladó adóalapjához hozzá nem számíthatók. Minthogy a jelen esetben az eladott áru fuvarozását nem a panaszos eszközölte és a szállítási költségeket nem is a panaszos, hanem a vevő maga fizette ki a vasútnak és az idegen fuvarozóknak s ezt az összeget a panaszos által eladott tojás darabonként megállapított árából a vevő levonásba hozta, illetve a vett (ojásért tényleg annyival kevesebbet fizetett a panaszosnak, mint eladónak: a forgalmiadó alapjául veendő eladási árnak nyilvánvalóan csupán az utóbbi, az eladó által tényleg kézhezvett összeg tekinthető és az adóalaphoz hozzá nem számíthatók a panaszosra nézve kereseti bevételt nem jelentő és hozzá egyáltalán be nem folyt szállítási és az ezzel kapcsolatos egyéb költségek. Miért is a 42.228,158 koronára rugó és a vevő által másoknak kifizetett szállítási és egyéb költségek után a panaszos terhére megállapított forgalmiadó törlését el kellett rendelni. A panasznak azt a részét pedig, amely a 18.744,000 korona bevétel után kivetett és a panaszos által nem kifogásolt 562,320 korona forgalmiadóval kapcsolatosan a lerovás elmulasztásának nem szándékos voltát vitatja, azért kellett tárgyalás nélkül visszautasítani, mert a panasszal megtámadott határozat a szándékosság megállapítására nézve rendelkezést nem tartalmaz és különben is a szándékosság fenn vagy fenn nem forgásának megállapítása az Közigazgatási és Pénziigyijogi Döntvénytár. XIX. 7